2013. október 7., hétfő

"A profizmus fertő, amatőrként meg éhezz"

Ezt a címet láttam egyik reggel az index címlapján. És most pedig bejegyzést írok. Feltűnő lehet a kapcsolat, de nem, nem onnan veszem a témáimat. Csak címeket. Ez most egy jótanács volt (amiket el szoktam rejteni a mondataim közt). Ha feltűnő címet akarsz a hírednek vagy akármidnek, nézegesd végig, mivel csábítják magukhoz az olvasókat a lapok. Főleg bulvár, az a legjobb;)

Na de azért jöttünk mi itt össze, mert korán keltem és nem tudtam visszaaludni. Munkába menni korán van és semmi hasznosat nem tudok csinálni, mert nem otthon vagyok és a kompúterem sincs nálam. A főnököm azt mondaná: "internet van, dolgozz!".

Tehát mai témánk a sajtóról fog szólni. Tervezek még írni a jövőbeni posztokban a múltkori Ankeres zenei kerekasztalról, a Hangfoglaláson elhangzott 1-2 előadásról, ami kapcsolódik a menedzsmenthez, az Artisjus bejelentésről, - előnyök/hátrányokról, - kulisszatitkokról részletesen, de mindez a jövő zenéje. Érted, zenéje. Hahhhaha. Na mindegy...

Kapcsolatban vagyok amatőr zenekarokkal, mert hát magam is amatőr zenész vagyok (a tréfarépábbak itt bevethetik a 20 forintos poént, miszerint a "nem zenész, csak dobos";>) és hallom folyamatosan, hogy "mi a lófas×t csináljunk, hogy megosszák a bárminket fészbúkon". Nos igen. Sajna a megosztás egy okozat, amit ok előz meg. A zenekarok pedig nem adják meg az okot a közönségnek, hogy megosszák őket.
Gyors kitérő: egy kedves ismerősöm, aki lány létére bír inni, egy puccos butikban dolgozik a Váci utca körül. Nevezzük úgy, hogy vezető beosztásban van egy olyan boltban, ahol nagyon gazdag külföldieknek nagyon drága ruhákat vagy cipőket vagy mit adnak el. Nekik nem profiljuk a facebook, mert a kurvagazdagoknak sem profiljuk a facebook. Ellenben saját bevallása szerint napi 6-8at posztolnak. Mert azért mégiscsak jelen kell lenni. Te hányat posztolsz?

Nos én sem vagyok az kimondott facebook hívő, mert tele van mindenféle szarral, ami nem érdekel, az 1000valahányszáz ismerősöm közül valószínűleg 1000valahányszáz-10 posztjai le vannak tiltva, mert elegem van a mezőgazdasági pontszerző játékos baromságokból, meg a nézd a napfelkeltét és egész nap legyél boldog, miközben az utcán percenként szólít le egy kéregető, a vilimegállóban korán reggel a piros 7-es fúj pofán a kipufogójából fekete füsttel és éééén ne cigizzek a vilire várva, mert zavarom a polgártársaimat, illetve eltűnt és halott macskák/kutyák jönnek szembe a neten. Mértékletesség mann, mértékletesség.

Tehát azt kell megérteni, hogy ami nem érdekli az embert, azt nem fogja megosztani. Pont. De akkor hogy keltsük fel az érdeklődést? Hát ugye először is ott a 27-es szabály, amire most már keressetek rá a google-ban, de inkább olvassatok vissza a posztjaimban;) (http://www.bpandi.com/Rule%20of%2027.html)
Másrészt bárhogy, mint ahogy az RHCP berohant a egy szál zokniban a pöcsükön a kiadóhoz, mert annyira ki akarták magukat adatni, azaz annyira fel akarták hívni magukra a figyelmet.
Aztán ott a sajtó. Ha az ember vmivel sokszor találkozik, előbb-utóbb ránéz mi is az. Meg tudat alatt elkezdi tisztelni, hogy a produkció folyamatosan megtalálja őt, akármennyire is elzárkózik tőle. Lásd óriásplakátok, meg mindenféle hirdetőoszlopok.

A zenekarok nem annyira ismert fegyvere a sajtó és nagyon kevés embert ismerek, aki használja. Pedig aztán azzal el lehet jutni az emberekhez és ki is alakul vmi tudatalatti tisztelet.
De egy gond van, amiért nem annyira peregnek erre a bandák. Mégpedig?
Úgy van. A sajtó bas÷ik ránk. Jó magasról. Ezt a szakemberek biztos tagadni fogják és a fentiekkel fognak védekezni, hogy a zenekarok nem keresik őket és nekik is igazuk van. Lássuk, hogy !!!sztem!!! (ami nem általános vélekedés) mi az oka, hogy bas÷ik ránk a sajtó.
1) ego az újságírónál
2) elhavazottság (az a jobbik eset)
3) hobbiból szerkesztik, így természetesen random a működése
4) nincs újságírói alázat/kultúra, mert nem szakavatottak csinálják. ahogy a mai Mo-n semmit sem. gáz.

Jójó, lehet kövezni, de azért ha én lennék az újságíró, elgondolkoznék, hogy ha egy elfogulatlan sajtófelhasználó zenész ezt mondja, akkor hol a hiba.
Elmondom a tapasztalataim. Egyszer megnéztem az Argo akció című gecccijó filmet. Az a lényeg, hogy túszokat kell szabadítani a Közel-Keletről és a CIA ezt úgy oldja meg, hogy egy forgatóstábnak álcázott egységet küld be a forrongó városba. Nyugi, heppi end;) Filmet forgatnak. Mindent alaposan előkészítenek, hogy ne bukjanak le. És akkor ott a tuti mondat: "mindenünk megvan, forgatókönyv, színészek, jelenetek, stb., de ettől még simán lebukunk a másik titkosszolgálat előtt, ez így nem elég hihető. Mi kell még? A sajtó!" és rendeznek egy felhajtást a filmnek. szakmai összejövetel, felolvasás a színészektől egy sajtótájékoztatón.
oké, hogy csak egy film, de én hajlamos vagyok elhinni és mániákusan elkezdeni használni a sajtót, mert úgy érzem, nekem egy lapban megjelent írás több bizalmat ad a produkcióról, mint egy fb megosztás a zenekartól (ha még nem tiltottam le) (de ugye nem, mert azért annyira érdekel, hogy tudjam mi van vele;> [lásd: http://zenekarimarketing.blogspot.hu/2013/07/hogy-csinalnek-ma-sikeres-zenekart.html]).

Szóval egyszer összekapartam magamnak a net legmélyéről 30-40 médiumot, akit folyamatosan bombázok megkeresésekkel, komplett híranyagot/cikket, multimédiás anyagokat mellékelek nekik, hogy tényleg semmi dolguk ne legyen vele, mert gondolom elfoglaltak. én is. és nem az van, hogy elutasítanak, hanem ¨¨¨¨nak egy akár "ߣ$×÷" is reagálni. tisztelet annak a 6-8 orgánumnak, aki nem.
tehát ezért gondolom, hogy a zenekarok nem használják a médiát. mert egyszerűen basznak rájuk a médiumok. nem vagyok újságíró, de úgy gondolom, hogy ők a hírekből élnek és a minél több olvasóból. tehát az összes szájton az xfaktorról és don crescendoról kell olvasnom. ez nem gáz, mert jó arcok, de én unom. nem érdekel. miért nem látok egyetlen oldalon sem olyat, hogy figyelj te marha: 2013 punk albumai, 2023 hiphop albumai, zenekari menedzsment, stb.
de ez már komplexebb móka és mivel nem látok bele, annyira nem akarok ugatni, csak (és itt jön a lényeg kedves Magyarország, kedves Szolgáltatók) đĐ>#&@ß$˝˙ VEVŐI IGÉNYEKET FOGALMAZTAM MEG!´(amire persze ők azt mondják, hülyeséget beszélsz öcskös, Mo-n a mulatósra, meg az xfaktorra van igény. valóban sajnos, ez hozza a millió olvasót. csak kár, hogy ezt millió médium szolgálja ki. illetve, ez már feljogosít arra, hogy akkor 5-10ezer zenekar érdeklődésére szarjunk? hogyne, szarjunk.
egyet tudok: veszélyes játék csak olyan zenekarokkal tárgyalni, akik vhogy szerencsével, sok pénzzel, jó ismeretségekkel be¸úrták magukat egy magasabb pozícióba, ugyanis ahogy a józan ész is adja magát: ők egy pillanat alatt meg is gondolhatják magukat, azaz nem tartós befektetés. viszont miért nem adunk segítő jobbot annak a kezdő menedzsernek, aki nagggyon csinálni akarja? nem megtanulni felsőoktatásban a marketing csínját-bínját, csak rálátást a médiumokon keresztül a hazai trendekre, hogy merre irányítsa a kis zenekara csónakját...
nem csak a mulatósból és a hippi tökömökből áll az ország, még ha azok is kifizetődőek. miért nem jó az, hogy amatőr zenekarokat megismernek az emberek, kapcsolatok alakulhatnak mindenfelé a szakma különböző részein és lesz vmi vérfrissítés. nem csak a közöny, elutasítás és elnyomottság.

tudom, megmondták már, túl idealista vagyok. de egy vmiért sztem mégiscsak van létjogosultsága. mert folyamatosan megkérdeztek ilyen-olyan zenekarmenedzselési problémákról. tehát úgy látszik akadnak sötét likak a fejekben, amik megvilágosodásra várnak. ott adja magát a szakadék: a zenekarok nem menedzserek, nincsenek éveik menedzsmentet tanulni és nem azért dobtak ki éveket a hangszertanulásra (jobb esetben), hogy utána még évekig foglalkozzanak főállásban a gazdasággal. ők zenészek. a menedzserek pedig tudják, hogy óriási pénz/idő/energia egy produkció felhúzása, így könnyűszerrel szortíroznak a tapasztalatlan zenekarok között. Kedves Zenekarok, Nektek és csak Nektek van szerepetek abban, hogy felfigyeljen rátok vki, de el tudom képzelni, hogy fingotok sincs arról, hogy hogy is kéne mindezt elérni. erre van ez a blog;) háhááá, nyílt önreklám!
Kedves Sajtó, adjunk esélyt azoknak az amatőr zenekaroknak, hogy innovatívak leszünk, hadd pezsdüljön egy picit ez a szemét magyar állóvíz:)

2013. július 26., péntek

3 dolog, amit nem is gondoltál volna az otthoni stúdiózásról

>> Figyelem, időrabló bejegyzés!!! <<
---
Lektorálta: Tóth Bálint
(Special Providence, Bose épülethangrendszerek, Buddha Bar Hotel Budapest 5*+**)
---

Home studio. 2002 volt, amikor találkoztam ezzel a fogalommal, épp végezve a gimiben és belecsöppenve a való életbe, 2 éve zenekarozva. Semmit nem tudtam róla, nem is érdekelt, meg abban az időben inkább bíztunk a stúdiókban. Az elérhető árú otthonstúdiózós eszközökről ne beszéljünk. Voltak, dehát egy olcsóbb autó ára. Volt.
Rá egy évre hangtechnikai képzésen kötöttem ki, ami megalapozta a következő sok évemet hangosításban és némikeg stúdió oldalon is.

A stúdiózás is egy olyan kritikus pont, ahol a módszereimmel sokan nem fognak egyetérteni, főleg a vájtfülűek, de ha mindenkinek lenne fél és 1 millió forintja 3-4 számra - de akár 100ezer is -, akkor nem indult volna el ez a blog.
A stúdiózás előfeltétel, különben nincs mit marketingelned. Ez az írás itt nem egy stúdiótechnikai szakirodalom es nem is egy user manual. Ne várjuk tőle.
Tehát NEM abból indulunk ki, hogy mi lenne a frankó, hanem a gyakorlatból, hogy egy zenekar minimál költségvetéssel dolgozik és hajlandó tanulni a cél érdekében, hogy DIY (do it yourself) megcsinálhassa, amit meg lehet.

1) Hangszigetelés

Ez pont nem érdekes a hangzásban es nem is fogunk tudni leszigetelni egy szobát, de rengetegen kérdezik - és főleg keverik a hangcsillapítással -, ezért picit belemegyünk. Próbaterem szempontjából például.
Szigetelni tömeggel lehet. Ha van 1 méter vastag falad, az jó. De általában nincs. így régóta jól bevált technika a "doboz a dobozban" elv (box in box). Nem írnék sokat róla, a kép es a google elárul mindent (kulcsszó: soundproofing). A lényege, hogy van egy belső es egy külső fal, ami nem érintkezik egymással, így hangzavar közben a belső fal rezeg, a külső pedig nem engedi a szabadba a hangot.


Van egy saját tapasztalatom ezzel, egyszer nagymuttinál felhúztunk egy hasonló pecót, annyi különbséggel, hogy az alja nem volt dupla, csak jó vastag beton.

Tapasztalatok:
Nos a falazást alapvetően szorosra kell csinálni (1 cm habarcs a téglák között) (van egy kis épitési ismeretem is pár év SZIE - Ybl karról;)), nem sajnálva az anyagot. Mivel mi szakikkal dolgoztattunk, nos...hagyott kivánnivalót maga után. De igazábol felépült.
A retegezes belulrol kifele: szimpla tegla vastag fal, 10 cm vastag 120 cm3 kozetgyapot (legjobb hangszigetelok kozott van), 5-10 cm legres, dupla tegla vastag fal.
Az egesz kocerajt kitomtuk kozetgyapottal (kiveve ugye a padlot).
Ajto: dupla. Belul ~4 cm vastag ajto, bele kiszedve, kitomve uveggyapottal. Kulso ~20 cm vastag, benne annyi kozet es uveggyapot, amennyi csak belefert.
Az eredmeny: ugye azt tudni kell, hogy tokeletesen szigetelni nem lehet. Bar mindent meg lehet oldani a gazdasagossag rovasara:). Tehat ezzel a felig jo konstrukcioval azt sikerult elerni, hogy amikor a kedvenc metalzenekarunk probalt benn, akkor az ajtotol 1 meterre ugy tudtunk beszelgetni, mint egy visszafogott hangu ember, a Szabo Ervin Kozponti Konyvtar 2. Emeleti olvasotermeben, amikor a pult mogott ulo munkatarstol erdeklodik. Eleg halk volt.
Sajnos egy megvaltozott rendelet a beepithetosegrol es egy joakaro szomszed par ev mukodes utan megszabotalta a projektet. El kellett hagynunk a masodik otthonunkat.

2) Hangcsillapítás

Ez már kihat a hangzásra. Nem hangszigetelő!!! Ezen ugy atmegy a hang, mint a sicc. Gondoljunk arra, hogy takaro alatt orditozunk. Halljuk? Halljuk. Ez arra jo, hogy random szerkezeti elrendezese miatt az ot tamado hangreszecskek mozgasi energiajat csokkenti, amitol azok elhalnak, igy nem rohangasznak a falak kozott ide-oda utodve, azaz zengest keltve (amit a mikrofon is eloszeretettel felvesz, nekunk pedig nem magashianyos visszaverodesekre van szuksegunk, hanem tiszta hangra).
Mivel? A tuti, az nagymutti tolldunyhaja. Ingyen van barmelyik oregebb hazban es kivalo csillapitasi ertekekkel bir. Aztan ott vannak a piramis szivacsok vagy mik. Megfizethetetlen. Van meg un akusztikai lemez, ez fanyesedekek random osszeragasztva. Jo, elerheto aru. Az epitoanyag tanarom szerint tokeletesen hangszigetel is, en nem vennek ra merget, de ezt a tulajdonsagat azert figyelembe kell venni. A szivacsnak meg kene nezni az ertekeit, de ugy emlekszem, hogy a varakozasokkal ellentetben annyira nem jo. Ami a 100% urban legend, az a tojastalca. Valoszinuleg azert, mert van benne "legres" es egyenetlen is a felulete, de mindezektol fuggetlenul szart sem er. Mi anno dekornak hasznaltuk a plafonra az osb lapra. A fa kellemes anyag, de nem hinnem, hogy pont ezzel dolgozna egy amator zenekar.
A tull fogguny meg eleg jo es relative konnyen beszerezheto.
Szoval minek kell megfelelnie a csillapito anyagnak? Legyen a felulete szabalytalan, minel vastagabb, annal jobb, a belso szerkezete pedig szinten minel szabalytalabb elrendezesu. Ennyi erovel a gyapot is jo lenne, de ne probaljuk ki, hogy milyen belelegezni...
Hogyan? Az elhelyezkedes fontos. A sarkokban koncentralodik a visszaverodesek nagyresze. Es a szabalyos, parhuzamos falakat is szeretik a visszaverodesek, ezert ha a termunk nem is mondjuk trapez vagy deltoid alapu, azert meg lehet eleg jo suketszobank. Ugy, hogy a sarkokba felteszzuk nagymutti takaroit. Plafonig. Ez mar sokat segit, de mehet azert a falakra is. Ajto hatara szonyeg vagy akarmi:)
A falaknal 5-6 cm legrest erdemes hagyni. A reszecske belemegy az anyagba, atmegy rajta, orul hogy ujra szabad levego, verodik a falon es meg1x atmegy az anyagon. 2 jobb, mint az 1.

3) Hangszerfelvételek

Dob

Ugye mindenki ettől tart a legjobban. Van megoldás, de a hiúságot félre kell tenni. Dobgép. Ez a kifejezés csak annak hangzik rosszul, aki 20 éve hallott róla utoljára. 10...
Ma ez úgy működik, hogy profi dobosok felütnek jó dobokon, jó körülmények között 8000 millió ritmusképletet és neked csak be kell húzogatnod, hogy mi kell. Voálá, stúdióminőség. Ha ennél egyedibb játékot szeretnél, akkor ezeket vagy átírod vagy azokkal a dobhangokkal újat kreálsz. Bár az elég pöcsölős. 10-11 szám bonyolultságtol függően 2-3 hónap. Ilyenekről hallottam és ezt tapasztaltam eddig. Ugyanis ütesenként be kell pöttyözni egy táblázatot. Lehet másolni, de gyorsan rájövünk, hogy 1-1 riff mégsem olyan egyszerű, mint ahogy leütjük. Nem mennék most bele, hogy egy dob plugint hogyan kell használni, a lényeg, hogy van egy táblázat, aminek a sorai a hangszerek, az oszlopai az idő (1. negyed, 2. negyed, stb.) és be kell egérrel kattantgatni az ütéseket. Ez az úgynevezett MIDIzés.
Ennél némileg egyszerűbb "beirogatás", ha elektromos dobbal felütjük szintén midibe. Sztem ma már nem olyan gáz a dob és számítógép közti szinkronizálás, mint amikor 2005-ben ilyet használtam otthon.
A MIDI 2 dolgot tud: hol és milyen hangos. Hangot nem tartalmaz. Tehát amikor feljátszunk bármit egy felvevőprogramba (ami tudja a midit), akkor a ritmusképlet meglesz, de zongorahangon fog megszólalni. Nekünk meg kell egy dob plugin, ami a frankó kis hangokat tartalmazza. Ilyen pl. az Addictive Drums vagy a Superior.
Ha ugyanezt el akarjuk érni, csak akusztikus dobbal, akkor triggerezzük be.
Tehát ott tartunk, hogy akár 1 db számítógéppel és egy programmal kész a stúdióminőségű dobunk. Jöhet a többi.

Basszusgitár

Ez nem akkora para, kerítünk egy USB-s kiskeverőt vagy hangkártyát, amin van XLR mikrofoncsatlakozás. Minimum ajánlanám az 1 mikrofonos és 1 vonaljeles (LINE OUT, Send, stb.) 2 sávos felvételt, de a bizti kedvéért az 1 lábdob mikrofon/1 hangszer mikrofon/1 vonaljel kombót használnám, ha idegen kezekhez küldenénk a felvett nyersanyagot. Csakhogy tudjon miből válogatni. A lábdob miksi előnyös a motyó aljának felvételéhez, a vonaljel pedig az érthetőség érdekében.

Bálint kiegészítése: szerinte működőképes a basszus ledugva vonalba vagy DI-Box-szal nyersen a számítógépbe, szoftvertámogatást neki, aztán hadd menjen. (A szoftvertámogatást úgy értjük, hogy a mai programok olyan hangokat adnak ki, hogy beszarsz - a szerk.)


Gitárok

Nya itt már több dolgunk van, azaz a gitárosnak. Akad majd sávunk. Először is 2 hangszermikrofon a minimum, amit elé tennék 1-1 tányérnak. Ha egytányéros kombónk van, akkor természetesen 1 mikrofon, de amennyire tudjuk, egy vonaljelet is igyekezzünk kikötni.
4 tányéros ládánál 2 mikrofonnal vennék fel, plusz - ha megoldható -, a vonaljelet is kikötném. A vonaljel mindig érthetőséget ad a felvételünkhöz (de keveréskor figyelmesen kell bánni vele).
Így egyszeri felvételkor lesz 2-3 sávunk. Gitárnál szoktak vastagítani, azaz még1x ugyanazt feljátszani (csak a ritmusgitárnál). Ha igazán biztosra mennénk, én 3x játsza(t)nám fel. Így már lesz 2-3 feljátszás X 3 (2 miksi + vonaljel) sávunk, azaz 6-9 gitársávunk. de ez csak az egyik oldal, mert a ritmusgitár mindkét oldalról szól (sztereó felvételt készítünk). Ezt a 2-3 feljátszást meg kéne tennünk még1x, hogy a másik oldalt is feltöltsük. Ez 6-9 gitár jobb oldalon és 6-9 gitársáv bal oldalon. Ezt a sok feljátszást megspórólhatjuk, ha 1 feljátszásnyi gitársávo(ka)t megduplázzuk, majd az újat 3 és 6 millisecundum között arrébb toljuk.
Ennyit még nem hall meg a fül, de érzékeli -> vastagabbnak fog hallatszani.
Azért ha stúdióba küldjük az anyagot, javallom a 2 mik + vonal és 3-3x feljátszás (jobb, bal oldal) verziót.

Ez csak a ritmusgitár, de ne aggódjunk a többi résszel - mint díszítések, szólók - már nem lesznek ilyen gondok, azokat elég csak egyszer feljátszani. A ritmusgitársávoknak ellenben elejétől a végéig kell szólniuk. Hogy miért? Hallgassátok meg, mi van akkor, ha kihagyjátok a próbán is kihagyott részeket (pl. ikerszólóknál). (Pötyit kiüresedik a száund.)

Bálint kiegészítése: azt mondja, érdemes a gitár jelét tök csupaszon is felvenni, erősítő nélkül. "Ebből később rendes stúdióban lehet reampolni. Ez még otthon sem butaság, mert lehet, hogy keverés közben derül ki, hogy a gtr szand nem passzol a dalba..." 
(Kellhet kéziszótár?) :)

Ének

Ezzel szintén nem lesz sok gond. Bedugunk a kölcsönkapott, megvásárolt vagy elcserélt hangkártya/keverőnkbe egy kondimikrofont (nagymembrános) és felénekeljük. A verzéknél nincs, de refréneknél érdemes a vastagítás 3x (jobb, bal, középre panorámázva). De a hangzás magáért beszél, ha meghallgatjuk vastagítás előtt és után.

Csordavokál
Egy mikrofont körbeálltok és feléneklitek, amit kell. Érdemes meghallgatni, mi van, ha duplázzátok a sávot. Nem újrafeléneklés, csak megkettőzés.

Bálint kiegészítése: kölcsön kell kérni a legdrágább mikit, plusz baromira nem árt egy jó előfok is a hangkártya/konverter elé. Csodákra képes. Énekhez otthon érdemes ernyőt használni, mert a süketszobának is van valamennyi hangja, az ernyő pedig tök jól fogja a mikrofon háta mögül érkező visszaverődéseket.


Egyéb (kütyü, sampler, szinti, stb.)

Otthon megcsináljuk számítógépen, kimentjük/exportáljuk/rendereljük wav-ba (sztereóban) és átadjuk a (nullára húzva) a keverő úriembernek.

Nullára húzás: van egy szintisávunk , ami a 3 perces számunk közepén 1 percnél kezdődik és 30 másodperces. Nos nem a 30 másodperces részt adjuk át a keverős emberkének, hogy utána találgasson, hogy vajon a projektben hova húzza be az elejét, hanem a sávunk 1:30 perces lesz, amiből az első 1 perc csend. Így a keverős embernek csak annyi a dolga, hogy a megkapott wav-okat csak beimportálja a projektjébe és a track hosszát 0:00 perchez húzza. Így biztosan a helyén fog megszólalni a példaként említett szintisávunk.

+1) Ici-pici keverés

Nagyjából ennyi. Egy próbateremben megoldható a nyersanyag felvétele. A keverési technikák már más lapra tartoznak, de mivel ez relátíve szubjektív téma (ki így hallja jónak, ki úgy), így nem mennék bele.
Annyi megjegyzést fűznék hozzá, hogy egy pici sorrend felvétel után:
  1. arányozás
  2. hangszínelés
  3. újra arányozás (a frekvencia emelések/vágásoktól "hangosodnak/halkulnak" a hangszerek)
  4. dinamikaszabályzás
  5. effektezés
  6. Mastering ([nem túl sok] frekvenciatartományra bontás [pop-rock: 2 sáv {magas-mély}, DnB/hiphop: 3 sáv {mély-közép-magas}], kompresszálás)

Ha kellő minőségű alapanyagot veszünk fel és van egy kis pénzünk, körbe lehet kérdezni stúdiókat, hogy lekevernék-e.

Emberi oldal

Kicsit szakmaira sikerült az írás, nem bírom ki, hogy vmi "hasznosat" ne csapjak hozzá. Nézzük az otthoni stúdiózás emberi oldalát, azaz a feketelevest.
Azon kívül, hogy nem adjuk oda a pénzünk a gonosz, lehúzós stúdióknak (hehe) és otthon magunk haladhatunk a saját tempónkban, azért vannak árnyoldalai is.
Ájánlátom a kevetkező, bruder:
  • Zárkózzatok be mindannyian X napra a felvevőhelyiségbe. Különben az életben nem készül az anyag.
  • lehet, hogy annyi ingyen időnk van így, mint még soha, de ne legyünk restek használni a kopi-péjsztet. nem "még1x megpróbálom, már majdnem jó volt", nem "nem kell vágni, feljátszom inkább, mert ___", nem "kicsit késik/siet, feljátszom még1x", és a többi. megértem, hogy van az a rész, amelyiket jobb feljátszani újra, mert jobban fog szólni, de aki ezt észreveszi, az a fentieket sem fogja sűrűn említeni.
  • itt simán be lehet tölteni igazán (szeszt), hogy annyira tökös legyen az az ének, amennyire csak lehet, de azért vissza az 1./2. ponthoz. Figyeljünk oda.
  • "egyet mondok csávókám": nincs az a menedzser, aki képes összefogni egy zenekart, hogy haladjon az otthoni stúdiózással. Nincs. úgyhogy mi se akarjuk elhinni, hogy menni fog. ez kemény dolog, kell az alázat. legyen haladási tervünk, de legalább egy egymás munkáját maximálisan tisztelő csapat.
Stúdió előnye,
  • hogy szakemberek foglalkoznak a dologgal, így flottul haladhat a munka, nincs szakmai akadály (jobb esetben)
  • fix a rendelkezésre álló idő, ami otthon azért mégsem az, így rá vagyunk kényszerítve a hasznos munkára
  • FIZETÜNK ÉRTE! szóval a tökölődésünk a saját és FŐLEG mások/a zenésztársaink pénzébe kerül. Tökölődés lehet a hangszeres felkészülés hiánya, az ego kicsúcsosodása, vagy komolytalan hozzáállás (előző nap ittunk, másnap nem vagy szarul megy a munka). Legyünk tisztában az érdekeinkkel, a zenekar érdekével és a képességeinkkel. Akkor elkerülhetőek a zenekart hátráltató összeütközések és haladhat a banda optimálisan a saját útján (ez volt az idealista hozzáállás).

2013. július 6., szombat

Az Artisjus-titok!

Gyönyörű napra ébredtünk! Megjelent a 444.hu-n egy rendkívül provokatív és félrevezető írás egy ?felháborító? esetről.
A cikk itt olvasható: http://444.hu/2013/07/05/hadd-tudja-meg-az-a-barom-milyen-az-a-kozos-vagyon/

Először, amikor olvastam, bennem is elkezdett emberileg felkúszni a pumpa, de közben érthetetlen is volt egyben az eset, mert az Artisjus-os 10+ éves kapcsolatomba ez nagyon nem illik bele.

Végigolvasva a cikket, átgondolva a korábbi eseteimet, a kommenteket is átnyálazva arra jutottam (figyelem magánvélemény következik), hogy aláírtak egy szerződést, amiben vállalták, hogy csengetik a !!! hely helyett !!! az Artisjus díjat.

És most jön a poszt második része a témában. Hála Istennek sokan kerestetek meg eddig is az előző cikk megjelenése okán is, hogy az Artisjus-ról kérdezzetek. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy NEM vagyok Artisjus-szakértő, de régóta kapcsolatban állok velük, mint szerző és minket elég jól fizettek. Mondjuk úgy, nagyon jól. Ettől függetlenül tudom, hogy vannak AJ-szkeptikusok. Csak azt tudom mondani, hogy (tudom, basszam meg) figyeljünk oda jobban a papírmunkára. Egy következő posztban pedig akkor majd kicsit belemegyünk az Artisjus részleteibe, csak most el kell rohannom szülinapozni.

És jöjjön a cikk elemzése:

1. TÉVHIT: Az Artisjus "állami hivatalként működő szerzői jogi egyesület"
Akkor kérem artisjus.hu -> http://artisjus.hu/egyesulet/?main_menu[main_menu][item]=2 -> Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda EgyesületLehet, hogy kiemelt állami támogatást élvez, de azt élveznek tánccsoportok, meg mindenféle más egyesületek is.Az a legnagyobb bajom az ilyen égbekiáltó faszságokkal, hogy csakis a provokáció sugárzik belőle. Az hogy mekkora baromság sugárzik a szánkból, már nem ér meg 2 kattintást...

2. TÉVHIT: "Az már más, de jogos kérdés, hogy miért velünk fizettette az A38 az Artisjusnak fizetendő jogdíjat a zeneszolgáltatásért, miért nem, mondjuk, osztoztunk rajta"
Nincs osztozkodás. Van szerző, meg van zenefelhasználó. A szerző szellemi terméket állít elő, ami után zenefelhasználó pénzzel elismeri a munkáját, ami a szerzőhöz az Artisjus-on keresztül jut el.
Ha nem lenne ez, gondolom akkor azért hőbölögnénk, hogy mi drága pénzért felvesszük a lemezt a stúdióban, a kocsmatulaj meg azért keresi szarrá magát, mert a vendégek egyfolytában a mi számunkat nyomják be a zenegépbe. Hozzánk meg semmi nem jut el ebből a lóvéból. Pedig a kocsmáros a mi szellemi termékünkön keresi degeszre magát. Nem ez lenne?
Na erre jó az Artisjus kedveseim.

3. TÉVHIT: "95%-os adó"
Naaaananananana. Na. Na... Na. Ezt nem is tudom hova tenni. Először épp az előbb írták a cikkben, hogy 1000 embernél nem lett volna gond. Tehát máris csak 2%-os ?adó?. De "adó"?!
Ez egy díj, amit a zenefelhasználóknak (klub, izé, kórház, bizé) kell befizetni. Az előbb beszéltük.

Csak ennyi hasznos részt tudtam kiszedni az írásból, úgy látom azért lett mégis olyan hosszú, mert egész jól el van látva jelzőkkel. És - gondolom - hirtelen felindulásból elkövetett asszociációkkal.

Tehát ezen tények alapján egyre tudok gondolni: aláírtak a "károsultak" vagy ?figyelmetlenek? egy olyan szerződést, amiben magukra vállalták a hely, mint zenefelhasználó díját X létszám alatt.

2013. július 3., szerda

Hogy csinálnék ma sikeres zenekart?

Annyiszor hallottam már ezt a kérdést, hogy "hogy?". Általában azt szoktam mondani, hogy gecisok munkával. Anno elég sokat dolgoztam egy zenekarért, de sajnos az irányt nem tudtam. Ezt hívják úgy, hogy felesleges köröket futottam. Ellenben fegyelmezett költségvetést folytattam és minden bevételt megragadtam, amit csak lehetett, így elég jó plusszal zártunk a helyzetünkhöz képest. Tehát nem fizettek vagy nem sokat a koncertjeinkért, így más csapokat kellett keresni. A saját szervezésű koncertjeinket elég maximálisan igyekeztem elrendezni, a visszacsatolásokból és bevételből azt mondom, hogy sikerült. De a nagy lóvék a menedzsment-tevékenységből voltak. Artisjus, sok papírmunka, kilincselés, stb.

NADE nem arról terveztem írni, hogy mit csináltam 5-10 éve.
Felvázolok egy rálátásom szerint működ(het)ő elméleti sémát.
Első lépés: CÉL
Mi a cél? A zenekar felfuttatása minél rövidebb idő alatt, minél optimálisabb költségvetésből
Miért cél ez? Mert ha egyszer "ismert" leszel, Magyarországon életed végéig keresel vele. Vagy nincs igazam?

Azt is tegyük egyértelművé, hogy minden a pénzről szól. Ha hétvégente minden tag akár csak 10ezer ft-ot költ arra, hogy felléphessen, lehet hogy bírja évekig, de egyszer megunja. Tehát pénzteremtésről beszélünk a zenekaroknál is. azért marketingel a zenekar, hogy pénzt kapjon. Még ha az csak benyaköltség is.
Najó, közvetve. Azért rokkol, hogy színpadon álljon/zenélhessen. És akkor álszenten mindig elhangzik, nem a pénzért csináljuk. De mégiscsak kifut egy hisztizés a fészbúkra, hogy miért nem fizetnek a klubbok a kiszenekaroknak...szóval hagyjuk már ezt. És le is szögezem, az írás innentől arról szól, hogy hogy csinálnék hatékony zenekart, ami embereket vonz, ebből támogatókat szerez, ebből profitál, stb.

Abból indulok ki, hogy a költségvetés minimális, de azért van. A 4P-nek stimmelnie kell (Product-Price-Place-Promotion) és mindenkivel tudatni KELL a híreket. azaz kommunikálni KELL! ha első körben nem jutott el mindenkihez, hát kell a második, harmadik, sokadik kör.

Product (termék)

  • együttműködő tagok kellenek, nem lehetnek benne minimálisan is egós/hisztiző elemek, mindenkinek a célt kell szem előtt tartania. Sztem a legjobb megoldás, ha meg vannak fizetve, de ezzel elveszítjük a támogatásukat, hogy ki vegyék a részüket a munkából, így egy menedzsmentet is fel kell állítani, zeneszerzők kellenek, esetleg zenészek, ha bénák vagyunk, ami mind plusz fizetések. Sok.
  • színpadképes tagok kellenek. nem baj, ha időnként mellényúlnak, de ikonok legyenek a színpadon, mert az ember vizuális típus.
  • Zene. nincs baszakodás, slágert kell írni. legalább hármat. az kitart 3-6 hónapig. attól függően mennyire vagyunk kreatívak a közösségi médiában. az album nem 12 slágerből áll, az már rég volt. 2-3 csali sláger, ami bevonzza a hallgatót, aztán jöhetnek a progresszív küzdések. de csali az kell.
  • hogy írjunk slágert? vagy forduljunk szakemberhez, mert ő tudja miket kell összelegózni és mi kell még bele, hogy az jöjjön ki, amit szeretnél. vagy hallgassuk meg az adott stílusban az itthon ismeretlen külföldi nagyzenekarok slágereit (ami nekünk is tetszik, különben utána szar lesz játszani). hogy miért itthon ismeretlen külföldi zenekarok? gáz, ha felismeri a hazai közönség, hogy ezt-azt "átültettél". ezt a Depresszió zenekar kúrta el nagyon régen, amikor megírtak egy albumot Korn-Tankcsapda-Nirvana, meg még vmilyen slágerekből. bár ennél nagyobb gáz, hogy ezzel sztárok lettek:/ de ezt az előnyünkre is fordíthatjuk, hiszen így - csúnyán fogok fogalmazni - bármilyen szart le lehet tolni a magyar közönség torkán. és ha a szarnál igyekszel vmivel jobbat csinálni, akkor elég nagy esély van a sikerre. de azért a zene emlékeztesse halványan a közönséget a régi nagy slágerekre, különben nincs meg a csali;)
  • hmhmhm, még a névválasztáson is elgondolkoznék. beszéljen magáért. pl. a Pannonia Allstars Ska Orchestra eléggé magáért beszél.
  • sztem nem árt, ha a zenekar el is tudja játszani megfelelő minőségben a számokat. tehát vmilyen zenei tudás kell. evidensnek tűnik?:)
Price (ár)
  • hát ugye a vállalkozásoknál be kell lőni egy árat a termékre, ami még piacképes. nagyjából játszik itt is. eleinte te fogsz fizetni, hogy jó helyekre kerülj be. amikor már a saját szervezésű koncertre annyian bejönnek, hogy megéri azt szervezni, akkor már van adu a kezedben a szervezőkkel szemben. de addigra már a szervezők is felfigyelnek rád;)
Place (hely)
  • na hol kéne eladni a zenekart? vessünk egy pillantást a nemzeti dohányboltok elhelyezkedésére. CSAK forgalmas helyeken nyíltak. CSAK forgalmas helyeken koncertezz először. a nagyokkal, nagy helyeken, nagy bulikon. sok pénz? sok. de 1 év múlva megkeresed egy saját koncerteden azt az összeget.
  • jóóó nagy youtube kampány. demókat, fél számokat, 1 számot, számot ének nélkül, album pre-minimix, mindenre videót. drága a videó? egy Adobe Bridge megoldja, csak legyünk kreatívak és ne akarjunk spanyolviaszt szarni, keressük, hogy más hogy csinálja. itthon, a világban. legyünk kreatívak, szíjjuk a tudást. és szóljunk minden ismerősnek, hogy napi 50x kattintsanak a videóra.
  • ha már youtube, akkor share is. nem kell telefosni vele a potenciális hallgató falát, mert napi 50x megosztod, de ha megkéred 50 ismerősöd, hogy napi 1x posztoljanak egészségesen szétszórva a napban, akkor már jó. ezt megteszik 3 héten keresztül, az 21 láttatás 1 embertől naponta. ha jól emlékszem egy post 3 mp-ig marad meg az ember fejében. vagy 6. vagy 9. ááá, inkább 3. vhogy be kell vésni a számunkat. és itt jön, hogy fasza legyen az a refrén, mert a kutyát nem fogja érdekelni. (keressünk rá a marketing 27-es szabályára)
  • a google+ is ugyanez. sőt, azt még legalább megtalálja a google keresés is. tehát, ha vkinek mond vmit a SEO, akkor okosan fog fogalmazni a G+-on;)
  • a szakmai honlapokon a regisztráció kötelező. azért veszítsünk el leendő hallgatót, mert pont azon az egy oldalon nem voltunk fenn, ahol ő keresett? könnyelműség.
  • és akkor ezzel nagyjából meg is vagyunk. tudunk koncertezni, lásson mindenki, fenn vagyunk a neten, megtalál mindenki. akkor elvileg kész. francokat van kész. rádiók, ruhaboltok, zeneboltok, mutter kocsija, mindent teleszórni. persze, hogy ne felesleges köröket fussunk, azért gondoljuk át, hogy mi a szükséges:) ja és hogy a boltok úgyse teszik ki a plakátainkat, cd-inket, stb. hát nyomjunk a zsebükbe egy kis eurót. kiteszik.
Promotion (reklám)
  • általában ez szokta érdekelni a laikust, aki csak azt szeretné tudni, hogy hogy reklámozzon. tőle kérném, hogy akkor most újra menjen végig az előző 3 ponton.
  • koncertek: én személy szerint több csalódás után nem vagyok híve a nagyzenekarok előtti fellépéseknek, mert 1) nagyon drága, 2) nem jegyeznek meg. mindenki a főzenekarra vár, másnap már arra sem emlékeznek, hogy kik voltak azok, akik jó zenét játszanak...baszhatjuk. szóval én szakmai bulikat csinálnék. az első koncertjeinkre úgyse jön el kutya sem, mit veszíthetünk. kiküldenék postán vagy személyesen megkeresném a szakma nagyjait (szervező, kiadó, zenész) és névreszóló meghívót adnék a kezébe. valószínűleg nem jön el. de a fejében megmaradsz. aztán, amikor havonta csinálsz ilyen bulit és az 5. meghívót kapja a kezébe, már sztem eljön, már csak azért is, mert kíváncsi, kik ezek a pöcsök, akik nem hagyják békén. ők eladók, díjazni fogják a nem szokványos igyekezetet. DE legyen célunk, hogy mit akarunk ezektől az emberektől. NEM azt, hogy futtassanak fel!!! de egy rádióba bejutást egy számmal 1 hónapig napi 3x megjelenéssel ingyen, már inkább. vagy egy nagyobb buliba bejutást, közreműködést a lemezükön, akármi. VISZONT konkrét kérések legyenek. a futtassanak fel az konkrét? mikor futtasson fel? hogyan? mennyiből? mennyiért? mennyit fizetsz? milyen hangszerrel? milyen lesz az öltözet? stb...
  • a netes megjelenést az előbb letárgyaltuk. csapatni kell folyamatosan, mert a fb-memória nagyon rövid. aztán mi lesz, ha un? letilt? ugyanmááár, annál azért kíváncsibb rátok, minthogy letiltson. sztem a fészbúkozók 3/4-e nem is tudja, hogy hogyan kell vkit letiltani.
  • offline megjelenés: matrica, szórólap, szórólap-együttműködés (egyik oldalon ti, másikon ők), mi a setlistet is szórólapnak használjuk. mert a lényeg, hogy minél többször szeme elé kerüljünk ugyanannak az ember, célcsoportnak, baráti társaságnak, stb. miért is kell ez? mert mindenhol vannak ún. véleményvezérek. ezek azok a nagypofájú pöcsök, akik mindig hangosabbak mindenkinél és mindenkinél jobban tudnak mindent. ezeket ugye általában kiröhögjük, nem szeretjük, de egy előnyük van: helyettünk dolgoznak, amikor rólunk beszélnek és nagyobb köröket érnek el, de legalább 1 embert. szóval ezeket érdemes elkapni. az Aljas Kúszóbab zenekaros MLM-tevékenységéről (piramisjáték) inkább nem beszélnék, mert vmikor tükörbe is kell néznünk majd.
  • a plakátszerkesztésről már írtam korábban, ami bár nem ezekre a plakátokra volt kihegyezve, de pár hasznos van benne.
  • fú de ki fogok felejteni vmit...mit is csinálnék még? hááát, inkább magyar projektet. azért fizet az Artisjus, aztán ha ebben a munkában van egy kis lélegzetvételünk, akkor meglehet próbálni külföldi projektet úgy, hogy a stúdióban a felvételezéskor angolul is felénekeljük a lemezt. ne kelljen már visszamenni később.
  • apropó Artisjus! SZIR! mindent bejelenteni ééés youtube orrba-szájba. azért fizet. zenegépekbe, rádiókba bekerülni (pár euró a zsebbe)! ezt úgy hívják, hogy szellemi termék nyilvános sugárzása. bár ez csak közvetve promo.
  • a cikkeket már mondtam? nem. 3 sláger => 3-6 hónapra témát ad (csak kreatívan!) => 3-6 hónapig lehet témákkal/hírekkel/cikkekkel/interjúval basztatni az összes szakmai blogot, oldalt, újságot, rádiót. ha írnak rólatok, máris van újra híred a fészbúkra és ez generálódik. csak csinálni kell.
  • na cigerettázom egyet.
  • hát végülis facebook, google fizetett hirdetések. bár sztem egy picit mostanra impotensek lettek. mindig ott kell híresztelni, ahol nincsenek mások.
  • linkcserék mindenkivel.
Most felmerül gondolom a kérdés, ha ennyire (hogy is mondják?) gizdának;) érzem magam, akkor miért nincs a blognak 800 000 000 lájkja.
nem tudom mi jött le az előző írásokból munkamennyiség szempontjából. én úgy érzem, hogy nagyon sok. tehát azért nincs 800 000 000 lájkja a blogomnak, mert amiben nincs megtérülés, abba nem erőltetek jelentős energiát. helyette van olyan dolog, amiben pedig van megtérülés, azzal kell foglalkozni.
most mondhatod, hogy zsidó vagyok, meg pénzéhes, de ha el kell adnom a laptopot, hogy tudjak enni vmit, mert annyira Teréz anya vagyok, akkor te sem fogod olvasgatni tovább az ingyenes írásaimat az interneten:)

Ott még el szokott bukni a reklámozás, hogy azt hisszük, hogy ha kitettünk egy matricát egy budira, akkor már egyből 100-an bejönnek a koncertre. vagy ha van 300 lájkunk. mondjuk úgy, hogy a fentiek minden szarukkal együtt közösen hoznak eredményt. tehát dolgozzunk. sokszor és folyamatosan bombázni kell a népet azzal, amit kommunikálni akarunk. ha pálinkánk jelent meg, amit koncerten meg lehet kóstolni (azt a kurva Aha!-jelenség, heuréka!!!). na egy pillanat, eszembe jutott vmi. a lényeg, hogy akkor ezt kell kommunikálni mindenhol és nem mást!!!

mellesleg a Fankéák is promózták a Suhancos italt koncerteken, meg 1x hangosítottam egy zenekart, aki a buliján végigkínálta a közönséget Fütyülőssel. igazából mindegy mivel próbálkozunk. ha ettől megmaradunk az emberek fejében, hát menjen.

2013. május 27., hétfő

Checklist: Zenekarom marketing helyzete

Ma vizsgáztam környezetmittudoménmilyen marketingből és volt benne egy ábra, ami bár általánosságban keres problémákra megoldást, de mivel korábban már megtárgyaltuk, hogy egy zenekar semmiben nem különbözik egy vállalkozástól (mivel az is), ezért tökéletesen alkalmazható.

Na itt a csekklista (a "termék" szót helyettesítsd be a "zenekar"-ral):
  1. Eléggé ismert a termék létezése?
  2. Ismert a termék környezetbarát jellege? (környezetbarát szó helyettesítendő a zenekar vmelyik erősségével, mint pl rendkíüli színpadi só, de bármi, amit tudatni akartok a közönséggel)
  3. Hitelesek a környezetbarát jellegről szóló információk?
  4. Fontosnak tartják a környezetbarát tulajdonságot? (a hallgatók)
  5. A költség-haszon viszony elfogadható a hagyományos termékkel szemben? (ha úgy gondoljátok, vmivel kiemelkedtek a többi zenekar közül, akkor a pozíciótok visszacsatolódik az elismerésben is?)
  6. Vásárolják-e a környezetbarát terméket? (tehát kaptok-e meghívásokat)
Sztem már hasonló kérdésekre válaszok fogalmazódtok meg már bennetek is. Nem egy nagy vasziszt, de jó így összeírva látni, esetleg kiragasztani az asztal fölé, hogy mindig előttünk lebegjen a cél.

Felmerül a kérdés: "mi van, ha nemleges válaszokat kaptam magamtól?"
Ha nem, akkor mit lehet/kéne csinálni? Gyakorlatilag bármit, ami szted előrébb viszi az ügyet, hogy egyre többen megismerjenek.

De majd legközelebb ezekre a kérdésekre is meglesz a válasz. Egy hátránya van, ha én válaszolok rá, hogy az nem zenekarra szabott válasz. Körtét is nehéz almaként eladni.

2013. május 6., hétfő

Plakátkészítés 6 aranyszabálya

most gyorsan leírom ezt, amit pont ma hallottam egy előadáson, mert kimondottan el fogom felejteni...

Hogyan csináljunk óriásplakátot?
(tudom, hogy ponttt nem érdekel semmilyen marketingre éhes zenekart az óriásplakát, de ha nem írom le, mondom, hogy elfelejtem)

  1. a szlogen max 7 szóból álljon
  2. a plakáton max 3 elem szerepeljen (pucér csaj, szlogen, logo)
  3. a színvilág nem árt, ha a vállalkozás arculatán alapszik
  4. amit kommunikálni akarunk, mondanivaló szerint kövesse az adott nemzet olvasási irányát (itthon B-J) (ha először pucér csajt, majd szlogent, majd logót szeretnénk kommunikálni, akkor az elsővel nem a jobb-fent sarokból induljunk)
  5. LEHET humoros (ha belefér)
  6. legyünk tisztában vele: az óriásplakát CSAK figyelemfelkeltésre szolgál, ne ott írjuk le a termék műszaki paramétereit
  7. és természetesen esztétikus
Ha a plakátkampány nem hozza az elvárt hatást, tegyünk fel egy kérdést. Ezzel van tele a fészbúk:)

Na jó, akkor már ebbe is menjünk bele.
.
.
.
Nem megyünk bele, elvesztettem a listát... Nem mintha olyan nagy vmi lenne, tudjátok ezek azok a
  • Én szeretek inni. Te is? Lájk, ha igen.
  • Én szeretek inni, mert ____ <- Fejezd be a mondatot!
  • Én szeretek inni, mert a múltkor úgy betosztam, hogy véletlenül elkeveredtem a haverektől, belefutottam egy pucér csajba, aki bár nem akart nálam aludni, de ____ <- Fejezd be a történetet!
  • megy ez még képregényes-szövegbubis formában is
  • meg még van 1-2, de az nem tartozik ide. Részleteket találtok erről a Piackutatás irodalmakban.
UGYANIS
Óóóóriási félreértés van sztem ezen lájkszerzések körül. Látok benne egy miértet, de nem hiszem, hogy az is a céljuk vele. De induljunk a kályhától.
Amikről az előbb beszéltünk, az kúúúúúúúúúúúrvára a Piackutatás "Projektív technikák" témaköre. Egy mondatban ez arról szól, hogy kérdezgetnek tőled hülyeségeket, de nem mondják meg mi a vége az egésznek... ilyenkor a te szokásaidat igyekeznek kiszűrni a közvetett kérdésekből.
Nos amikor látom a különböző kocsmák, picsalapok hasonló kérdéseit vmilyen csillivilli kép mellett, vhogy nem találom benne az értelmet, hogy épp milyen szokásokat akarnak megismerni. De mivel manapság divat a külföldi trendek nyúlása - ott látjuk az ilyen "Bebasztam. Te? Lájk, ha fáj a fejed.4" -, sztem nem tudja a magyar felhasználó, hogy ahonnan nyúlta, miért csinálták. Ez általában konkrét, jól megtervezett egy darab munkafolyamat a sok közül, nem holmi faszom adj egy lájkot baszakodás...

Közben hála az Égnek eltértünk a címtől, dehát...ilyen ha az ember csak hobbiból ír. Assszt hiszem soha nem fognak felvenni a Origohoz.

Na szóval a fenti kérdések szemelvények Projektív technikákból, amik a Piackutatás néhány pszichológiai eszközei a sok közül. Bízzunk abban, hogy válaszadáskor egy nagyobb piackutatás céljait szolgáljuk készséggel, mert az azt jelenti, hogy a magyar vállalkozó elkezdte használni azt a kibaszott eszét és a tanultakat. Én egyelőre nem látom ezt a fajta megújulást, de aztán lehet, hogy csak az ego beszél belőlem.

2013. május 2., csütörtök

Mi.a.tuti.módszer?! ××× 2. rész ×××

És az előbbi sok közhely után jöjjön a megoldás. Visszamentünk a közhely szintre, megjártuk a szánalmak poklát, amire minden ember azt mondja, "mi vagy te, kibaszott Coelho?!", amire bárkinek első hozzászólása, "majd a termék eladja magát mi, hol élsz faszkalap a 30-as években?", mindezt azért, hogy felépíthessük a blog témáját.
Amikor őszintén azt mondják nekem, hogy jó volt a bejegyzés, amikor meglátom a FB-on, hogy "Gergely Gál likes your post in ...", akkor elpirulok. Ezt hívják "dícséretnek", amit pedig szeret kapni az ember. Nem kell nekem a szar duma, mindannyian ugyanabból vagyunk, kurvára szeretjük a dícséreteket. Meg az őszinteséget is;). Ekkor az embernek még ha csak egy századmásodperce is, de kikapcsol a sanyarú világunk és minden jó és rózsaszín (majd a következő századmásodpercben meglátja, hogy XY invited you to his event... és vége). Amikor megbecsüli vki, amit csinálsz, az abban a kis időben a "vevőd". Lehet, hogy holnap már nem lesz az, mert meglátta vhol az ellenkezőjét és elpártol. Az emberek változnak, főleg mert tanulnak. Vagyis fejlődnek. Vmerre. Amikor pedig visszajönnek hozzád, az pedig a "tapasztalat":) Már ha őszintén az elégedettségükért dolgozol. Amikor elértük magunkban, hogy szeretnénk kiszolgálni vkinek az igényét (amiről jó tudni, hogy tényleg az igénye-e vagy csak rá akarjuk erőltetni kapzsiságból), na akkor jön a Marketing és Menedzsment és Pénzügyi és a satöbbi tudomány. De azok (ellenérzést válthat ki!) egzakt tudományok, bármelyik vállalkozni szándékozó ember által rövidebb vagy hosszabb idő alatt megtanulható. Az őszintén a mások érdekeit nézni. Az már vmi más.

És végül a tuti módszer: vevőközpontúság. Hiszen a Marketing sem tud mit kezdeni a szar termékkel. Azokban a körökben, amikben én mozgom, a kisebbek marketingje (KKV Marketing), abban biztosan nem. Ha lenne sok pénzünk reklámra, akkor nem olvasnád ezt a blogot:)

Még mindig felmerülhet a kérdés, hogy hol itt a Marketing, a megváltás tudománya? Csak prédikálásokat hallunk..

Amiket leírok, azok sose azoknak fognak szólni, akik jobban tudják nálam a szakmát (ténylegesen vagy vélten). Sose azoknak fognak szólni, akik azt gondolják, hogy megmondom, hogyan lesz munka nélkül holnapra +10000 lájkja. Sosem azoknak fog szólni, akik azt reagálják rá, hogy semmi újat nem mondtál.
Ez a blog mindig és mindig, meg egy picit mindig azoknak fog szólni, akik NEM tudják, hogy "most aztán mi a faszt csináljak?!".

2013. május 1., szerda

Mi.a.tuti.módszer?! ××× 1. rész ×××

Ha elemében volt a piárros vénám, akkor erre a címre felkapják a fejüket az emberek. Mivel tudtommal nincs piárros vénám, ezért jobb lett volna megkérdezni egyet. De most egy piárros ismerős sem ugrott be. Őszinte leszek, nem is nagyon gondolkoztam rajta. Meg igazából hiába a Marketingről szól ez a blog, ezzel a bejegyzéssel nem tervem 5000 lájkot szerezni. Ezért nem is erőlködöm a bejegyzés marketingjén. Reklámozásán. Ki fogom tenni arra a 3 db gyakran nézett csoportba, hogy megírtam ezt. És majd vkik elolvassák, akiknek - bízom benne - a hasznára fog válni. Megtehetném, hogy napi 1000 Forintért Facebook hirdetést vásárolok, ami széles szórással kb. napi 20 lájkot fog hozni, több időt szánva a célközönség célzására pedig néhánnyal többet. De mivel most épp telefonszámlát és UPC-t kell fizetnem, ezért nem szánok napi ezret a poszt reklámozására. Kis pénz kis lájk, nagy pénz nagy lájk. Most nem fogok belemenni a "targetálás" és az "edge-rank" részleteibe, de ha nem ismered ezeket a szavakat és érdekel a zenekarod jövője, tuti beírtad már a google keresőbe. Ezzel újabb előnyt szerezve magadnak azokkal szemben, akik nem olvassák ezt a blogot:D én meg azért írom le ezeket, mert később majd könyvet akarok kiadni belőle és addig elfelejtem. és hogy mondogathassam majd a krimóban a haveroknak, hogy "ééén megmondtam".
Most komolyan kíváncsi vagy miért írom ezt blogot? Mikor se írói tehetségem (bár a héten pont azt mondták, hogy a családommal folytatott kapcsolatomat blogba kéne önteni, mert megéri, mint a tékasztorik:) gratulálok neki, jó blogot ír. olvasom!), se újságírói gyakorlatom. Meg amúgy, mi a tökömet akarok kihozni ebből a posztból? - kérded.
Csak annyit szerettem volna kihozni (VIGYÁZZ, KÖZHELY-VESZÉLY): a marketing nem a teltházról szól, a menedzsment nem a kurvanagy pénzekről szól, a blogolás nem a sikerhajhászásról szól, az újságírás, a megmondás, a lájkgyűjtés, a facebook ad, a google ad nem az égből pottyant csodákról szól. Attól függetlenül, hogy mindenki megváltást ígér. A megváltás ott van benned: hogy mennyire akarod, hogy sikerüljön. Minek is kell sikerülnie? Annak, amibe belekezdtél? De miért kezdtél bele? Mert magadnak vagy másnak akartál megfelelni? Azt akarod látni, hogy te vagy a király, aki előtt 10000 ember áll VAGY azt, hogy 10000 ember adja neked azt az élményt, amit az arcukon lehet lemérni és úgy hívják elégedettség.

××× Folytatás holnap este ×××

2013. április 22., hétfő

A Siker 2 tényezője

Biztos hallottunk már az ún. ösztöndíjról. Na az pont arról szól, hogy mindenért fizetni kell, csak vki más fizeti helyetted...ingyenes oktatás, mi?:)

Tegyük fel magunknak a kérdést. Mi mit szólnánk ahhoz, hogy ha azt mondaná a munkaadónk, hogy csináld meg, de ingyen. Ja, azt mondja...na ilyenkor el lehet gondolkozni, hogy magunkon változtatunk vagy kesergünk tovább, hogy szar helyre születtünk?

De van egy jó hírem, nincs olyan nagy gáz. Tudunk INGYEN zenekart csinálni! Azaz sikert és tömegeket elérni. Úgy hívják, vírusmárketing. Csak ahhoz vmi olyan produkciót kell nyújtanunk. Aztán majd az emberek szétküldik maguk között. Ez a legjobb reklám: megvan a felület, megvan az ajánlás, megvan a bizalom, mert ismerőstől kapjuk. Legjobb. Küzdenek is érte nagyon sokan.
Naaa milyen videókat láttunk fütőtűzként szétterjedni a neten? Amin fogtuk a fejünket vagy röhögtünk? Bennem ez maradt meg. A sima gitározós klipek annyira nem. 

Most azt akarjuk mondani, hogy "deee én már egy csomó pénzt beleöltem a hangszerekbe, meg a terembérletbe", "én már annyi helyre fizettem súlyos pénzeket, zenekaroknak, kiadóknak, szervezőknek", usw.?
Nos a pékség el fog adni kenyeret attól, hogy megvette a kemencét? Vagy a pékség el fog adni kenyeret attól, hogy néha fizetett a haverjának, hogy járkáljon szenyóemberként?

Hányszor jutott el hozzánk az a kifejezés, hogy kampány, termék, piac, seo, buzz, stb.?
Én nem tudom mi az a Gmajor, meg a Esus. De nem is vagyok gitáros. Aaaaaaaaaakkor nálam az következne ebből logikusan, ha okos ember lennék, ami persze nem vagyok, hogy aki zenész foglalkozzon a zenével, a gazdaságban jártas ember, pedig a zenekar gazdálkodásával.

Törvényszerűség: fizetőképesség és szakértelem. Mint mindenhol. Ne legyenek illúzióink. Kell a lóvé. Az pedig, hogy ne szórjuk össze-vissza hülyeségekre, kell a szakértelem.

Úgy gondolom, ha az illúzióktól megszabadulunk, már akkor tízezreket spóroltunk.
Szívesen várom a történeteiteket a FB-on vagy az akos.makovics@gmail.com -ra.

2013. április 15., hétfő

Használunk a nagyzenekaroknak a reklámjainkkal?

Ha nem érdekelnek minket a kisebb zenekarok, azzal beszűkítjük a tudatunkat csak az ismertek felé? Mi következik ebből?

A nagynak egyre több bevétele lesz, egyre nagyobb reklámfelületeket fog elfoglalni és minél több pénze van, annál többet kérnek majd a médiák a reklámfelületekért. Ez egy teljesen normális Kereslet-Kínálat gyakorlat.

De hát mi sem tudunk egyfolytában a lakcímek előtt lógni, hogy vajon hol alakul egy nekünk tetsző zenekar.
Akkor most mi a tök van? Ördögi kör...

Megkockáztatnék egy elméletet, amiből kihagyom az ingyenes technikákat:
ha tömegeket akarok megmozgatni, bele kell fektetnem anyagilag?
Tudtommal 10000 zenekar létezik mostanság Mo-n. Ebből hányat tudsz felsorolni? És egy átlagember vahj' hányat tud felsorolni?
Lehet, hogy az elsők között azok az előadók vannak, akik a legnagyobb médiafelületen kommunikálnak?
Szerinted ők mennyit költöttek anno arra, hogy megjelenjenek bárhol is?
Te mennyit fizetsz neves zenekarok előtti fellépésért?

Aztán a másik. Tegyük fel, hogy az előadót teljesítményéért felkarolja vki. Honnan szerezte a teljesítményét? Tehetséges. A tehetségek általában azt mondják, "a tehetség legfeljebb meggyorsítja a gyakorlási folyamatot" vagy hogy "a tehetség hiányát pótolja a gyakorlás, de a gyakorlás hiányát nem kárpótolja a tehetség". Na és akkor a gyakorláshoz mi kell? Tanár, hangszer, hely, stb. Persze mindezt meg lehet oldani "do it yourself" (d.i.y.) okosban - van némi tapasztalatom költséghatékony okosításokban -, de a tapasztalat itthon egyértelmű és egyetlen irányba mutat: motiváció hiányában vagy befejezetlen marad a projekt vagy kurva sokáig készül. Vaaagy az ember megunja a baszakodást és elmegy és fizet azért, amit ingyen akart megoldani. Mit nyertünk? A kiadás ugyanannyi, de általában több, a projektre szánt idő pedig a nagggyon-nagyon sokszorosa a tervezettnek.

Tehát most annál maradnék, hogy a teljesítmény megszületéséhez is pénz kell.

Mit akartam ezekből kihozni?
SzábbéjszSzabi is megmondta már mikor, hogy "Nézz körül, mit adnak ingyen?-SEMMIT, Akkor ne mondd, hogy a pénz nem minden.".
Szóval kezdjünk el barátkozni a gondolattal, hogy mindenhez pénz kell. Most gondolom sokan azt mondják: "mit nem mond...SARLATÁN!!!". Tény, hogy erre mindenki bólint és tisztában van vele, hogy mindenhez pénz kell. Azért gondoljunk bele, mi úgy kezdtünk el zenélni, hogy terveztünk nagy kiadásokkal?
Máshogy fogalmazok: képben voltunk vele, hogy a célunk a "zenei pályával" és a rászánt kiadások arányban vannak-e?

Korábban már tettem említést a Termékéletgörbéről. Beruházás, majd nyereség. Tehát először a semmire bele kell ölnünk soook-sok pénzt, hogy vmi beinduljon. Újra jelzem, itt azokra a zenekarokra/előadókra gondolok, akik számos látogatót szeretnének a koncertjeiken. Sztem ez a mindenki. Hiszen senki nem szeret 0 vagy 10 embernek koncertezni. Hagyjuk az álszenteskedést, mindig azt hallom, hogy jó buli volt, de kevesen voltak. Nagy divat másra fogni a problémák forrását, de higgyük el: rajtunk múlik. Elfogadjuk vagy küzdünk még mielőtt elfogadjuk?:)

2013. április 8., hétfő

Következő lépés?

Vállalkozó vagy? Akkor mindent tudsz.
Vállalkozó voltál? Akkor is mindent tudsz.
Egyik sem? De. Vállalkozó vagy.

És most azt gondolod: "Elmész te a faszomba!" :)
A vállalkozókban az a közös sztem - és most ne a kopasz, redőző tarkójú, susimelegítős mercitulajokra gondolj -, hogy van bennük egy olyan szenvedélyes kitartás a céljuk érdekében.

Gyors kitérő:

Szeretném, ha látnánk a kontrasztot. Sajnos Magyarországon nagyon lejáratták a "vállalkozás" fogalmát. De tegyük hozzá, senki sem tett nagyon azért, hogy vállalkozói kultúrát teremtsen itthon. Mmmmmondjuk semmilyen kultúrát nem teremtett itthon senki...csak a "munka nélkül is bármit elérhetsz" hozzáállást. Ha senki nem dolgozik, ki süti majd a kenyeret?:) És ha csak semmittevő sztárok vannak, ki építi majd fel nekik a plázákat?
Jó lenne, ha alapvetés lenne mindenkinél: egy országot a kis- és középvállalkozások tarthatják el kizárólag. A multi bármikor kivonulhat. Amelyik illetékes nem tesz a KKV-kért, aaaz...ezt inkább majd személyesen mondanám ki:)
Ne legyenek illúzióink: a vállalkozás egyet jelent a munkával.

Ez a dolgod neked is a zenekarral. Mint szervező. Már koncertképes a zenekar, de fingod nincs, mit kezdj a közönségnövelés érdekében?
Én tuti feltennék magamnak pár kérdést. Mint pl:
Mi a cél? SZTEM mi kell hozzá? Mások hogy csinálják? Spanyolviaszt akarok szarni vagy közönséget szeretnék?


Ezt azért ki kéne fejteni: képzeld el, hogy egy városban 10ezer pék van és mindegyik különleges terméket akar adni, te pedig ugyanilyen célokkal szeretnél belépni erre a piacra. Van esélyed? Mit gondolsz? Ilyenkor mi a fontosabb szted? Hogy szerintünk különleges terméket csinálunk és mekkora ászok vagyunk vagy a közönséget kiszolgálni?
Lehet hogy az a szerencsétlen vevő csak egy átlagos fehérkenyeret szeretne. Csak egy sima, nem barna, nem rozs, nem izé, nem kifli, sima kenyeret. De az tényleg rendes fehérkenyér legyen!

Te tudod mit szeretne a közönség, van igény a zenémre? (bővebben: Piackutatás szakirodalom)
Én tutira megnézném, hogyan csinálják a "nagyok".

2013. április 3., szerda

Tűz, vagy...?

Érzek én itt egy kis ellentmondást, de javítsatok ki, ha baromság: Szenvedélyes zenélés vagy tudatos márkaépítés?
  1. Az ember, amikor a zenéléssel foglalkozik, akkor hogy legyen egyszerre tudatos marketingese saját termékének?
  2. Hogyha tudatos márketinggel építed a zenei karriered, hol a szenvedély? Vagy elég összelegózott, népszerű részekkel, dallamokkal ellátott zenét összelegózni?
Értem én, amikor a szakma azt mondja, hogy döntse el vki, hogy csinálja vagy nem csinálja. Ha csinálja, akkor szedje össze az embereket, szedje össze a producereket, a marketingest, a sajtóst, a sofőrt, meg a pénzt.
Ha csak lokál rokksztár akar lenni, akkor meg...nyazsgem.


A pillanatnyi költői kérdésem, hogy hogyan lehet szenvedély nélkül hiteles előadást/zenét nyújtani vagy olyankor magukra hagyni lelkes zenészeket, amíg ég bennük a tűz?

A választ is tudjuk rá, ezren elmondták már: járj a földön, hagyjuk már a szentimentalizmust, idealista hozzáállást, majd rájössz...stb.
Szóval mire az ember elég gyakorlott lesz a zenei szakmában, esetleg profi zenész lett vagy menedzser, megedzett, sok szaron átment, kemény ember, addigra megvan még a tűz? Vagy örülünk, hogy elmondhatjuk, hogy tapasztaltak, profik vagyunk? Tapasztaltak vagy kiégettek, akik már csak "dolgoznak"?

Sztem hadd égjen a tűz, a hozzáértők pedig öntsenek rá olajat, legyen erdőtűz, aztán ha múlik, hadd múljon, de amíg ég addig támogassák, a gazdasági hozzáértők keressék, szúrják ki a lángoló arcokat, működjenek együtt.

Ti, vagy zenésztársatok értékelné, ha lennének előadások a zenélés gazdasági oldaláról? (lábjegyzet)

Mondtam már, hogy a zenekar olyan, mint egy vállalkozás, nem? Ja most nézem, hogy nem...na akkor a következő posztnak meg is van a témája;)


lábjegyzet = vannak már itthon is zenei menedzser képzések egyetemeken

2013. március 21., csütörtök

Van élet a közönyön túl?

Nagy dilemma úgy írni sok éves tanulásról és tapasztalatokról, hogy ne oldalak százait tegye ki:)
Biztos mindenki úgy van a saját szakmájával, hogy minden mindennel összefügg.

Na elég a nyavajgásból, kezdjük el vhonnan: Ezt a szakirodalom úgy hívja, hogy termékéletgörbe. Vagy termék életciklus görbe. Teljesen mindegy. Függőleges a bevétel, a vízszintes tengely az idő. Érdemes az alsót figyelni. (A képen nem látszik, igazából nem is fontos, de leírom a címszavakat: a mínusz oldal a kutatás, fejlesztés, piaci bevezetés. Később növekedés, érettség, értékcsökkenés, kihalás)

Látjuk mi történik? Be tudjuk helyettesíteni a saját helyzetünkbe? Próbaterem, hangszervásárlás, tanár kifizetése, stúdió, stb.? És amikor minden megvan, beléphetünk a piacra. Arról majd kicsit máskor...

Biztos vagyok benne, hogy sokan felhördülnek, hogy mekkora baromság ez, nem is a zenekarokra van kitalálva, mert itt soha nem lehet profitot szerezni ebből.

Az egész mai bejegyzésben csak kettőt szeretnék kérdezni:
1) Vannak olyan zenekarok, akik profitálnak Magyarországon a zenélésből?
2) Azok, akik profitálnak a zenélésből...vajon kihagyták az első lépést? Vagy csak megelégszik annyival a lelkünk, hogy "áhhh, nekik könnyű"?

A Te zenekarodnak a görbéje hogy mutat vajon ehhez képest? Nekem van egy tippem. Nem megy a vízszintes tengely fölé? Te mennyi időt szántál tervezésre? Megvolt a tudás a fejlesztési időszakban? Sose késő elkezdeni "megújítani" a menedzsmentünket. Elvileg a nagycégek tulajdonosai 7 évente leváltják a komplett menedzsmentet.

2013. március 4., hétfő

Milyen esélyekkel csajozunk koncert után?

>> Figyelem, hímsoviniszta bejegyzés! <<

Saját szempontomból nulla. De én mondjuk én ehhez a témához lúzer is vagyok egyes nagybak rokkzenészekhez képest. Mit kell pakolnia egy énekesnek...?

Küldtem kölökkoromban a helyi fúvós zenekarban, de se koncertek után, se zenei táborban nem volt semmi. Akkor 12 körül lehettem. Olyat viszont hallottam, hogy egy klarinétos srác közös nevezőre jutott egy klarinétos lánnyal. Azt hozzá kell mondjuk tenni, hogy ők már öregdiákként mentek el a kicsik közé és azért ehhez az attrakcióhoz kellett 6-8 év.

Ellenben van egy húszon felüli (csak hogy témába vágódjon) rokkzenész ismerősöm (természetesen nem dobos...), akinek állítólag menekülnie kellett már vadmacska elől, aki letámadta a budiban. Azt hiszem azzal bújt ki a felelősség alól, hogy melegnek vallotta magát. Najó, ez szép volt tőle, mert meg akarta óvni az akkor friss kapcsolatát! Hát nem aranyosss?

A magam kis popzenés 10+ éves pályafutásom alatt egy lányt sem vittem sehova koncert után. Amikor igen, az nem koncert után volt. Tehát még soha nem jöttek oda buli után lányok azzal, hogy "baszott szexuálisan doboltál, tegyél magadévá!".
Na persze olyan történt, hogy egy estére esett egy koncert meg egy kiadós (fogalmazhatok így?) dugás, dehát az semmiképpen sem fér bele a fenti példába.

Ettől függetlenül biztos megvannak azok az aranyfaszú sorstársaim, akik bekokainozott ribikkel ébrednek és naponta kétszer, de ők tuti repperek vagy rokkerek. Ja igen, az előbbi alanynak is volt pirszing a szájában, meg félrefésült haja;)

Mint utaltam, kerülendő a dobolás és egyáltalán nem szabad pankban utazni!

2013. március 1., péntek

Mitől jó ma egy zenekar Magyarországon?

Tényleg, mitől?
Találkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy "Úristen, erre a fosra hogy képesek ennyien elmenni?" vagy a "Ki tudja meghallgatni ezt a szart?" oder "Nagymutterom jobban eljátssza, tököm".
És mégis ők folynak a csapból? Nekik van "sikerük"?

Azért legyen kerek, ehhez még hozzácsapnám, hogy milyen sikerük van? Jól keresnek a zenéléssel? Jól érzik magukat, mert bár bevétel nincs, de 1000 ember előtt játszhatnak? Esetleg szép helyekre jutottak el kis ráfizetéssel?

Hogy is szokták mondani: Relatív?, Embere válogatja?
Szóval a magam szempontjából a fenti kérdéseket erősen szubjektívnek találom, úgyhogy azokra nem tudom a választ.

Azt viszont tudom, hogy tőlem általában azt kérdezték olyanok, akikkel együttműködtem, hogy
1) hány lájkotok van fészbúkon?
2) ebből mennyi jön el koncertre? milyen az aktivitásuk a FB-on?

Az én szemszögemből pedig azt kérdezném meg egy zenekartól:
1) van menedzsere és kommunikációs embere (sajtósa) a zenekarnak?
2) ők napi hány órát foglalkoznak a posztjukkal?
3) akik nem ezek a csapatban, azok tisztában vannak vele, hogy nem rajtuk fog múlni a közönség nagysága?

+1 ezekkel a pozíciókkal egyenesen arányos az arcok mérete?
Egyetértünk, hogy néhány rosszul kezelt helyzet sokat tud ártani a menedzsment munkájának (amíg nem sztár az ember)? ;)

2013. február 28., csütörtök

Mennyibe kerül egy zenekar?

A minap összefutottam ezzel a -nekem felháborodásnak tűnő- képpel.


Gondolom fel akarták hívni a közönség figyelmét a zenészek/zenekarok kiadásaira. Én úgy tudom, hogy ezeket bele kell építeni az árba, a "megrendeléseket" pedig a minőségi terméktől és az intenzív reklámtól kell várni.

Kérdemén:
- ha egy bármilyen szakembert felhívnak, hogy el kéne végezni ezt a munkát, a szakember mond rá egy összeget, a megrendelő pedig azt válaszolja, hogy köszönöm ennyiért nem, akkor hol a hiba?

Folytassuk:
- eldöntöttük-e már, hogy pénzt akarunk keresni a szakmánkkal vagy hobbiból, ingyen csináljuk?

És akkor most a címbeli kérdés: Mennyibe kerül egy zenekar?
Válasz: ugyanaz, mint minden mindennapi dolog. Amennyit ér (a vevő szemében).

Megpróbálok még egy kérdésre választ keresni:
- miért a méjnsztrím zenekarokat hívják mindenhova?
Válasz: bizalom a "vállalkozás" megtérülésében

Az utóbbi két kérdésben azt hiszem nem utaltam a legjobban a megoldásra: (közönség)

Ezután a bejegyzés után remélem holnap azért még élek, mert Tatán találkoznom kell egy kárszakértővel.