2013. július 26., péntek

3 dolog, amit nem is gondoltál volna az otthoni stúdiózásról

>> Figyelem, időrabló bejegyzés!!! <<
---
Lektorálta: Tóth Bálint
(Special Providence, Bose épülethangrendszerek, Buddha Bar Hotel Budapest 5*+**)
---

Home studio. 2002 volt, amikor találkoztam ezzel a fogalommal, épp végezve a gimiben és belecsöppenve a való életbe, 2 éve zenekarozva. Semmit nem tudtam róla, nem is érdekelt, meg abban az időben inkább bíztunk a stúdiókban. Az elérhető árú otthonstúdiózós eszközökről ne beszéljünk. Voltak, dehát egy olcsóbb autó ára. Volt.
Rá egy évre hangtechnikai képzésen kötöttem ki, ami megalapozta a következő sok évemet hangosításban és némikeg stúdió oldalon is.

A stúdiózás is egy olyan kritikus pont, ahol a módszereimmel sokan nem fognak egyetérteni, főleg a vájtfülűek, de ha mindenkinek lenne fél és 1 millió forintja 3-4 számra - de akár 100ezer is -, akkor nem indult volna el ez a blog.
A stúdiózás előfeltétel, különben nincs mit marketingelned. Ez az írás itt nem egy stúdiótechnikai szakirodalom es nem is egy user manual. Ne várjuk tőle.
Tehát NEM abból indulunk ki, hogy mi lenne a frankó, hanem a gyakorlatból, hogy egy zenekar minimál költségvetéssel dolgozik és hajlandó tanulni a cél érdekében, hogy DIY (do it yourself) megcsinálhassa, amit meg lehet.

1) Hangszigetelés

Ez pont nem érdekes a hangzásban es nem is fogunk tudni leszigetelni egy szobát, de rengetegen kérdezik - és főleg keverik a hangcsillapítással -, ezért picit belemegyünk. Próbaterem szempontjából például.
Szigetelni tömeggel lehet. Ha van 1 méter vastag falad, az jó. De általában nincs. így régóta jól bevált technika a "doboz a dobozban" elv (box in box). Nem írnék sokat róla, a kép es a google elárul mindent (kulcsszó: soundproofing). A lényege, hogy van egy belső es egy külső fal, ami nem érintkezik egymással, így hangzavar közben a belső fal rezeg, a külső pedig nem engedi a szabadba a hangot.


Van egy saját tapasztalatom ezzel, egyszer nagymuttinál felhúztunk egy hasonló pecót, annyi különbséggel, hogy az alja nem volt dupla, csak jó vastag beton.

Tapasztalatok:
Nos a falazást alapvetően szorosra kell csinálni (1 cm habarcs a téglák között) (van egy kis épitési ismeretem is pár év SZIE - Ybl karról;)), nem sajnálva az anyagot. Mivel mi szakikkal dolgoztattunk, nos...hagyott kivánnivalót maga után. De igazábol felépült.
A retegezes belulrol kifele: szimpla tegla vastag fal, 10 cm vastag 120 cm3 kozetgyapot (legjobb hangszigetelok kozott van), 5-10 cm legres, dupla tegla vastag fal.
Az egesz kocerajt kitomtuk kozetgyapottal (kiveve ugye a padlot).
Ajto: dupla. Belul ~4 cm vastag ajto, bele kiszedve, kitomve uveggyapottal. Kulso ~20 cm vastag, benne annyi kozet es uveggyapot, amennyi csak belefert.
Az eredmeny: ugye azt tudni kell, hogy tokeletesen szigetelni nem lehet. Bar mindent meg lehet oldani a gazdasagossag rovasara:). Tehat ezzel a felig jo konstrukcioval azt sikerult elerni, hogy amikor a kedvenc metalzenekarunk probalt benn, akkor az ajtotol 1 meterre ugy tudtunk beszelgetni, mint egy visszafogott hangu ember, a Szabo Ervin Kozponti Konyvtar 2. Emeleti olvasotermeben, amikor a pult mogott ulo munkatarstol erdeklodik. Eleg halk volt.
Sajnos egy megvaltozott rendelet a beepithetosegrol es egy joakaro szomszed par ev mukodes utan megszabotalta a projektet. El kellett hagynunk a masodik otthonunkat.

2) Hangcsillapítás

Ez már kihat a hangzásra. Nem hangszigetelő!!! Ezen ugy atmegy a hang, mint a sicc. Gondoljunk arra, hogy takaro alatt orditozunk. Halljuk? Halljuk. Ez arra jo, hogy random szerkezeti elrendezese miatt az ot tamado hangreszecskek mozgasi energiajat csokkenti, amitol azok elhalnak, igy nem rohangasznak a falak kozott ide-oda utodve, azaz zengest keltve (amit a mikrofon is eloszeretettel felvesz, nekunk pedig nem magashianyos visszaverodesekre van szuksegunk, hanem tiszta hangra).
Mivel? A tuti, az nagymutti tolldunyhaja. Ingyen van barmelyik oregebb hazban es kivalo csillapitasi ertekekkel bir. Aztan ott vannak a piramis szivacsok vagy mik. Megfizethetetlen. Van meg un akusztikai lemez, ez fanyesedekek random osszeragasztva. Jo, elerheto aru. Az epitoanyag tanarom szerint tokeletesen hangszigetel is, en nem vennek ra merget, de ezt a tulajdonsagat azert figyelembe kell venni. A szivacsnak meg kene nezni az ertekeit, de ugy emlekszem, hogy a varakozasokkal ellentetben annyira nem jo. Ami a 100% urban legend, az a tojastalca. Valoszinuleg azert, mert van benne "legres" es egyenetlen is a felulete, de mindezektol fuggetlenul szart sem er. Mi anno dekornak hasznaltuk a plafonra az osb lapra. A fa kellemes anyag, de nem hinnem, hogy pont ezzel dolgozna egy amator zenekar.
A tull fogguny meg eleg jo es relative konnyen beszerezheto.
Szoval minek kell megfelelnie a csillapito anyagnak? Legyen a felulete szabalytalan, minel vastagabb, annal jobb, a belso szerkezete pedig szinten minel szabalytalabb elrendezesu. Ennyi erovel a gyapot is jo lenne, de ne probaljuk ki, hogy milyen belelegezni...
Hogyan? Az elhelyezkedes fontos. A sarkokban koncentralodik a visszaverodesek nagyresze. Es a szabalyos, parhuzamos falakat is szeretik a visszaverodesek, ezert ha a termunk nem is mondjuk trapez vagy deltoid alapu, azert meg lehet eleg jo suketszobank. Ugy, hogy a sarkokba felteszzuk nagymutti takaroit. Plafonig. Ez mar sokat segit, de mehet azert a falakra is. Ajto hatara szonyeg vagy akarmi:)
A falaknal 5-6 cm legrest erdemes hagyni. A reszecske belemegy az anyagba, atmegy rajta, orul hogy ujra szabad levego, verodik a falon es meg1x atmegy az anyagon. 2 jobb, mint az 1.

3) Hangszerfelvételek

Dob

Ugye mindenki ettől tart a legjobban. Van megoldás, de a hiúságot félre kell tenni. Dobgép. Ez a kifejezés csak annak hangzik rosszul, aki 20 éve hallott róla utoljára. 10...
Ma ez úgy működik, hogy profi dobosok felütnek jó dobokon, jó körülmények között 8000 millió ritmusképletet és neked csak be kell húzogatnod, hogy mi kell. Voálá, stúdióminőség. Ha ennél egyedibb játékot szeretnél, akkor ezeket vagy átírod vagy azokkal a dobhangokkal újat kreálsz. Bár az elég pöcsölős. 10-11 szám bonyolultságtol függően 2-3 hónap. Ilyenekről hallottam és ezt tapasztaltam eddig. Ugyanis ütesenként be kell pöttyözni egy táblázatot. Lehet másolni, de gyorsan rájövünk, hogy 1-1 riff mégsem olyan egyszerű, mint ahogy leütjük. Nem mennék most bele, hogy egy dob plugint hogyan kell használni, a lényeg, hogy van egy táblázat, aminek a sorai a hangszerek, az oszlopai az idő (1. negyed, 2. negyed, stb.) és be kell egérrel kattantgatni az ütéseket. Ez az úgynevezett MIDIzés.
Ennél némileg egyszerűbb "beirogatás", ha elektromos dobbal felütjük szintén midibe. Sztem ma már nem olyan gáz a dob és számítógép közti szinkronizálás, mint amikor 2005-ben ilyet használtam otthon.
A MIDI 2 dolgot tud: hol és milyen hangos. Hangot nem tartalmaz. Tehát amikor feljátszunk bármit egy felvevőprogramba (ami tudja a midit), akkor a ritmusképlet meglesz, de zongorahangon fog megszólalni. Nekünk meg kell egy dob plugin, ami a frankó kis hangokat tartalmazza. Ilyen pl. az Addictive Drums vagy a Superior.
Ha ugyanezt el akarjuk érni, csak akusztikus dobbal, akkor triggerezzük be.
Tehát ott tartunk, hogy akár 1 db számítógéppel és egy programmal kész a stúdióminőségű dobunk. Jöhet a többi.

Basszusgitár

Ez nem akkora para, kerítünk egy USB-s kiskeverőt vagy hangkártyát, amin van XLR mikrofoncsatlakozás. Minimum ajánlanám az 1 mikrofonos és 1 vonaljeles (LINE OUT, Send, stb.) 2 sávos felvételt, de a bizti kedvéért az 1 lábdob mikrofon/1 hangszer mikrofon/1 vonaljel kombót használnám, ha idegen kezekhez küldenénk a felvett nyersanyagot. Csakhogy tudjon miből válogatni. A lábdob miksi előnyös a motyó aljának felvételéhez, a vonaljel pedig az érthetőség érdekében.

Bálint kiegészítése: szerinte működőképes a basszus ledugva vonalba vagy DI-Box-szal nyersen a számítógépbe, szoftvertámogatást neki, aztán hadd menjen. (A szoftvertámogatást úgy értjük, hogy a mai programok olyan hangokat adnak ki, hogy beszarsz - a szerk.)


Gitárok

Nya itt már több dolgunk van, azaz a gitárosnak. Akad majd sávunk. Először is 2 hangszermikrofon a minimum, amit elé tennék 1-1 tányérnak. Ha egytányéros kombónk van, akkor természetesen 1 mikrofon, de amennyire tudjuk, egy vonaljelet is igyekezzünk kikötni.
4 tányéros ládánál 2 mikrofonnal vennék fel, plusz - ha megoldható -, a vonaljelet is kikötném. A vonaljel mindig érthetőséget ad a felvételünkhöz (de keveréskor figyelmesen kell bánni vele).
Így egyszeri felvételkor lesz 2-3 sávunk. Gitárnál szoktak vastagítani, azaz még1x ugyanazt feljátszani (csak a ritmusgitárnál). Ha igazán biztosra mennénk, én 3x játsza(t)nám fel. Így már lesz 2-3 feljátszás X 3 (2 miksi + vonaljel) sávunk, azaz 6-9 gitársávunk. de ez csak az egyik oldal, mert a ritmusgitár mindkét oldalról szól (sztereó felvételt készítünk). Ezt a 2-3 feljátszást meg kéne tennünk még1x, hogy a másik oldalt is feltöltsük. Ez 6-9 gitár jobb oldalon és 6-9 gitársáv bal oldalon. Ezt a sok feljátszást megspórólhatjuk, ha 1 feljátszásnyi gitársávo(ka)t megduplázzuk, majd az újat 3 és 6 millisecundum között arrébb toljuk.
Ennyit még nem hall meg a fül, de érzékeli -> vastagabbnak fog hallatszani.
Azért ha stúdióba küldjük az anyagot, javallom a 2 mik + vonal és 3-3x feljátszás (jobb, bal oldal) verziót.

Ez csak a ritmusgitár, de ne aggódjunk a többi résszel - mint díszítések, szólók - már nem lesznek ilyen gondok, azokat elég csak egyszer feljátszani. A ritmusgitársávoknak ellenben elejétől a végéig kell szólniuk. Hogy miért? Hallgassátok meg, mi van akkor, ha kihagyjátok a próbán is kihagyott részeket (pl. ikerszólóknál). (Pötyit kiüresedik a száund.)

Bálint kiegészítése: azt mondja, érdemes a gitár jelét tök csupaszon is felvenni, erősítő nélkül. "Ebből később rendes stúdióban lehet reampolni. Ez még otthon sem butaság, mert lehet, hogy keverés közben derül ki, hogy a gtr szand nem passzol a dalba..." 
(Kellhet kéziszótár?) :)

Ének

Ezzel szintén nem lesz sok gond. Bedugunk a kölcsönkapott, megvásárolt vagy elcserélt hangkártya/keverőnkbe egy kondimikrofont (nagymembrános) és felénekeljük. A verzéknél nincs, de refréneknél érdemes a vastagítás 3x (jobb, bal, középre panorámázva). De a hangzás magáért beszél, ha meghallgatjuk vastagítás előtt és után.

Csordavokál
Egy mikrofont körbeálltok és feléneklitek, amit kell. Érdemes meghallgatni, mi van, ha duplázzátok a sávot. Nem újrafeléneklés, csak megkettőzés.

Bálint kiegészítése: kölcsön kell kérni a legdrágább mikit, plusz baromira nem árt egy jó előfok is a hangkártya/konverter elé. Csodákra képes. Énekhez otthon érdemes ernyőt használni, mert a süketszobának is van valamennyi hangja, az ernyő pedig tök jól fogja a mikrofon háta mögül érkező visszaverődéseket.


Egyéb (kütyü, sampler, szinti, stb.)

Otthon megcsináljuk számítógépen, kimentjük/exportáljuk/rendereljük wav-ba (sztereóban) és átadjuk a (nullára húzva) a keverő úriembernek.

Nullára húzás: van egy szintisávunk , ami a 3 perces számunk közepén 1 percnél kezdődik és 30 másodperces. Nos nem a 30 másodperces részt adjuk át a keverős emberkének, hogy utána találgasson, hogy vajon a projektben hova húzza be az elejét, hanem a sávunk 1:30 perces lesz, amiből az első 1 perc csend. Így a keverős embernek csak annyi a dolga, hogy a megkapott wav-okat csak beimportálja a projektjébe és a track hosszát 0:00 perchez húzza. Így biztosan a helyén fog megszólalni a példaként említett szintisávunk.

+1) Ici-pici keverés

Nagyjából ennyi. Egy próbateremben megoldható a nyersanyag felvétele. A keverési technikák már más lapra tartoznak, de mivel ez relátíve szubjektív téma (ki így hallja jónak, ki úgy), így nem mennék bele.
Annyi megjegyzést fűznék hozzá, hogy egy pici sorrend felvétel után:
  1. arányozás
  2. hangszínelés
  3. újra arányozás (a frekvencia emelések/vágásoktól "hangosodnak/halkulnak" a hangszerek)
  4. dinamikaszabályzás
  5. effektezés
  6. Mastering ([nem túl sok] frekvenciatartományra bontás [pop-rock: 2 sáv {magas-mély}, DnB/hiphop: 3 sáv {mély-közép-magas}], kompresszálás)

Ha kellő minőségű alapanyagot veszünk fel és van egy kis pénzünk, körbe lehet kérdezni stúdiókat, hogy lekevernék-e.

Emberi oldal

Kicsit szakmaira sikerült az írás, nem bírom ki, hogy vmi "hasznosat" ne csapjak hozzá. Nézzük az otthoni stúdiózás emberi oldalát, azaz a feketelevest.
Azon kívül, hogy nem adjuk oda a pénzünk a gonosz, lehúzós stúdióknak (hehe) és otthon magunk haladhatunk a saját tempónkban, azért vannak árnyoldalai is.
Ájánlátom a kevetkező, bruder:
  • Zárkózzatok be mindannyian X napra a felvevőhelyiségbe. Különben az életben nem készül az anyag.
  • lehet, hogy annyi ingyen időnk van így, mint még soha, de ne legyünk restek használni a kopi-péjsztet. nem "még1x megpróbálom, már majdnem jó volt", nem "nem kell vágni, feljátszom inkább, mert ___", nem "kicsit késik/siet, feljátszom még1x", és a többi. megértem, hogy van az a rész, amelyiket jobb feljátszani újra, mert jobban fog szólni, de aki ezt észreveszi, az a fentieket sem fogja sűrűn említeni.
  • itt simán be lehet tölteni igazán (szeszt), hogy annyira tökös legyen az az ének, amennyire csak lehet, de azért vissza az 1./2. ponthoz. Figyeljünk oda.
  • "egyet mondok csávókám": nincs az a menedzser, aki képes összefogni egy zenekart, hogy haladjon az otthoni stúdiózással. Nincs. úgyhogy mi se akarjuk elhinni, hogy menni fog. ez kemény dolog, kell az alázat. legyen haladási tervünk, de legalább egy egymás munkáját maximálisan tisztelő csapat.
Stúdió előnye,
  • hogy szakemberek foglalkoznak a dologgal, így flottul haladhat a munka, nincs szakmai akadály (jobb esetben)
  • fix a rendelkezésre álló idő, ami otthon azért mégsem az, így rá vagyunk kényszerítve a hasznos munkára
  • FIZETÜNK ÉRTE! szóval a tökölődésünk a saját és FŐLEG mások/a zenésztársaink pénzébe kerül. Tökölődés lehet a hangszeres felkészülés hiánya, az ego kicsúcsosodása, vagy komolytalan hozzáállás (előző nap ittunk, másnap nem vagy szarul megy a munka). Legyünk tisztában az érdekeinkkel, a zenekar érdekével és a képességeinkkel. Akkor elkerülhetőek a zenekart hátráltató összeütközések és haladhat a banda optimálisan a saját útján (ez volt az idealista hozzáállás).

2013. július 6., szombat

Az Artisjus-titok!

Gyönyörű napra ébredtünk! Megjelent a 444.hu-n egy rendkívül provokatív és félrevezető írás egy ?felháborító? esetről.
A cikk itt olvasható: http://444.hu/2013/07/05/hadd-tudja-meg-az-a-barom-milyen-az-a-kozos-vagyon/

Először, amikor olvastam, bennem is elkezdett emberileg felkúszni a pumpa, de közben érthetetlen is volt egyben az eset, mert az Artisjus-os 10+ éves kapcsolatomba ez nagyon nem illik bele.

Végigolvasva a cikket, átgondolva a korábbi eseteimet, a kommenteket is átnyálazva arra jutottam (figyelem magánvélemény következik), hogy aláírtak egy szerződést, amiben vállalták, hogy csengetik a !!! hely helyett !!! az Artisjus díjat.

És most jön a poszt második része a témában. Hála Istennek sokan kerestetek meg eddig is az előző cikk megjelenése okán is, hogy az Artisjus-ról kérdezzetek. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy NEM vagyok Artisjus-szakértő, de régóta kapcsolatban állok velük, mint szerző és minket elég jól fizettek. Mondjuk úgy, nagyon jól. Ettől függetlenül tudom, hogy vannak AJ-szkeptikusok. Csak azt tudom mondani, hogy (tudom, basszam meg) figyeljünk oda jobban a papírmunkára. Egy következő posztban pedig akkor majd kicsit belemegyünk az Artisjus részleteibe, csak most el kell rohannom szülinapozni.

És jöjjön a cikk elemzése:

1. TÉVHIT: Az Artisjus "állami hivatalként működő szerzői jogi egyesület"
Akkor kérem artisjus.hu -> http://artisjus.hu/egyesulet/?main_menu[main_menu][item]=2 -> Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda EgyesületLehet, hogy kiemelt állami támogatást élvez, de azt élveznek tánccsoportok, meg mindenféle más egyesületek is.Az a legnagyobb bajom az ilyen égbekiáltó faszságokkal, hogy csakis a provokáció sugárzik belőle. Az hogy mekkora baromság sugárzik a szánkból, már nem ér meg 2 kattintást...

2. TÉVHIT: "Az már más, de jogos kérdés, hogy miért velünk fizettette az A38 az Artisjusnak fizetendő jogdíjat a zeneszolgáltatásért, miért nem, mondjuk, osztoztunk rajta"
Nincs osztozkodás. Van szerző, meg van zenefelhasználó. A szerző szellemi terméket állít elő, ami után zenefelhasználó pénzzel elismeri a munkáját, ami a szerzőhöz az Artisjus-on keresztül jut el.
Ha nem lenne ez, gondolom akkor azért hőbölögnénk, hogy mi drága pénzért felvesszük a lemezt a stúdióban, a kocsmatulaj meg azért keresi szarrá magát, mert a vendégek egyfolytában a mi számunkat nyomják be a zenegépbe. Hozzánk meg semmi nem jut el ebből a lóvéból. Pedig a kocsmáros a mi szellemi termékünkön keresi degeszre magát. Nem ez lenne?
Na erre jó az Artisjus kedveseim.

3. TÉVHIT: "95%-os adó"
Naaaananananana. Na. Na... Na. Ezt nem is tudom hova tenni. Először épp az előbb írták a cikkben, hogy 1000 embernél nem lett volna gond. Tehát máris csak 2%-os ?adó?. De "adó"?!
Ez egy díj, amit a zenefelhasználóknak (klub, izé, kórház, bizé) kell befizetni. Az előbb beszéltük.

Csak ennyi hasznos részt tudtam kiszedni az írásból, úgy látom azért lett mégis olyan hosszú, mert egész jól el van látva jelzőkkel. És - gondolom - hirtelen felindulásból elkövetett asszociációkkal.

Tehát ezen tények alapján egyre tudok gondolni: aláírtak a "károsultak" vagy ?figyelmetlenek? egy olyan szerződést, amiben magukra vállalták a hely, mint zenefelhasználó díját X létszám alatt.

2013. július 3., szerda

Hogy csinálnék ma sikeres zenekart?

Annyiszor hallottam már ezt a kérdést, hogy "hogy?". Általában azt szoktam mondani, hogy gecisok munkával. Anno elég sokat dolgoztam egy zenekarért, de sajnos az irányt nem tudtam. Ezt hívják úgy, hogy felesleges köröket futottam. Ellenben fegyelmezett költségvetést folytattam és minden bevételt megragadtam, amit csak lehetett, így elég jó plusszal zártunk a helyzetünkhöz képest. Tehát nem fizettek vagy nem sokat a koncertjeinkért, így más csapokat kellett keresni. A saját szervezésű koncertjeinket elég maximálisan igyekeztem elrendezni, a visszacsatolásokból és bevételből azt mondom, hogy sikerült. De a nagy lóvék a menedzsment-tevékenységből voltak. Artisjus, sok papírmunka, kilincselés, stb.

NADE nem arról terveztem írni, hogy mit csináltam 5-10 éve.
Felvázolok egy rálátásom szerint működ(het)ő elméleti sémát.
Első lépés: CÉL
Mi a cél? A zenekar felfuttatása minél rövidebb idő alatt, minél optimálisabb költségvetésből
Miért cél ez? Mert ha egyszer "ismert" leszel, Magyarországon életed végéig keresel vele. Vagy nincs igazam?

Azt is tegyük egyértelművé, hogy minden a pénzről szól. Ha hétvégente minden tag akár csak 10ezer ft-ot költ arra, hogy felléphessen, lehet hogy bírja évekig, de egyszer megunja. Tehát pénzteremtésről beszélünk a zenekaroknál is. azért marketingel a zenekar, hogy pénzt kapjon. Még ha az csak benyaköltség is.
Najó, közvetve. Azért rokkol, hogy színpadon álljon/zenélhessen. És akkor álszenten mindig elhangzik, nem a pénzért csináljuk. De mégiscsak kifut egy hisztizés a fészbúkra, hogy miért nem fizetnek a klubbok a kiszenekaroknak...szóval hagyjuk már ezt. És le is szögezem, az írás innentől arról szól, hogy hogy csinálnék hatékony zenekart, ami embereket vonz, ebből támogatókat szerez, ebből profitál, stb.

Abból indulok ki, hogy a költségvetés minimális, de azért van. A 4P-nek stimmelnie kell (Product-Price-Place-Promotion) és mindenkivel tudatni KELL a híreket. azaz kommunikálni KELL! ha első körben nem jutott el mindenkihez, hát kell a második, harmadik, sokadik kör.

Product (termék)

  • együttműködő tagok kellenek, nem lehetnek benne minimálisan is egós/hisztiző elemek, mindenkinek a célt kell szem előtt tartania. Sztem a legjobb megoldás, ha meg vannak fizetve, de ezzel elveszítjük a támogatásukat, hogy ki vegyék a részüket a munkából, így egy menedzsmentet is fel kell állítani, zeneszerzők kellenek, esetleg zenészek, ha bénák vagyunk, ami mind plusz fizetések. Sok.
  • színpadképes tagok kellenek. nem baj, ha időnként mellényúlnak, de ikonok legyenek a színpadon, mert az ember vizuális típus.
  • Zene. nincs baszakodás, slágert kell írni. legalább hármat. az kitart 3-6 hónapig. attól függően mennyire vagyunk kreatívak a közösségi médiában. az album nem 12 slágerből áll, az már rég volt. 2-3 csali sláger, ami bevonzza a hallgatót, aztán jöhetnek a progresszív küzdések. de csali az kell.
  • hogy írjunk slágert? vagy forduljunk szakemberhez, mert ő tudja miket kell összelegózni és mi kell még bele, hogy az jöjjön ki, amit szeretnél. vagy hallgassuk meg az adott stílusban az itthon ismeretlen külföldi nagyzenekarok slágereit (ami nekünk is tetszik, különben utána szar lesz játszani). hogy miért itthon ismeretlen külföldi zenekarok? gáz, ha felismeri a hazai közönség, hogy ezt-azt "átültettél". ezt a Depresszió zenekar kúrta el nagyon régen, amikor megírtak egy albumot Korn-Tankcsapda-Nirvana, meg még vmilyen slágerekből. bár ennél nagyobb gáz, hogy ezzel sztárok lettek:/ de ezt az előnyünkre is fordíthatjuk, hiszen így - csúnyán fogok fogalmazni - bármilyen szart le lehet tolni a magyar közönség torkán. és ha a szarnál igyekszel vmivel jobbat csinálni, akkor elég nagy esély van a sikerre. de azért a zene emlékeztesse halványan a közönséget a régi nagy slágerekre, különben nincs meg a csali;)
  • hmhmhm, még a névválasztáson is elgondolkoznék. beszéljen magáért. pl. a Pannonia Allstars Ska Orchestra eléggé magáért beszél.
  • sztem nem árt, ha a zenekar el is tudja játszani megfelelő minőségben a számokat. tehát vmilyen zenei tudás kell. evidensnek tűnik?:)
Price (ár)
  • hát ugye a vállalkozásoknál be kell lőni egy árat a termékre, ami még piacképes. nagyjából játszik itt is. eleinte te fogsz fizetni, hogy jó helyekre kerülj be. amikor már a saját szervezésű koncertre annyian bejönnek, hogy megéri azt szervezni, akkor már van adu a kezedben a szervezőkkel szemben. de addigra már a szervezők is felfigyelnek rád;)
Place (hely)
  • na hol kéne eladni a zenekart? vessünk egy pillantást a nemzeti dohányboltok elhelyezkedésére. CSAK forgalmas helyeken nyíltak. CSAK forgalmas helyeken koncertezz először. a nagyokkal, nagy helyeken, nagy bulikon. sok pénz? sok. de 1 év múlva megkeresed egy saját koncerteden azt az összeget.
  • jóóó nagy youtube kampány. demókat, fél számokat, 1 számot, számot ének nélkül, album pre-minimix, mindenre videót. drága a videó? egy Adobe Bridge megoldja, csak legyünk kreatívak és ne akarjunk spanyolviaszt szarni, keressük, hogy más hogy csinálja. itthon, a világban. legyünk kreatívak, szíjjuk a tudást. és szóljunk minden ismerősnek, hogy napi 50x kattintsanak a videóra.
  • ha már youtube, akkor share is. nem kell telefosni vele a potenciális hallgató falát, mert napi 50x megosztod, de ha megkéred 50 ismerősöd, hogy napi 1x posztoljanak egészségesen szétszórva a napban, akkor már jó. ezt megteszik 3 héten keresztül, az 21 láttatás 1 embertől naponta. ha jól emlékszem egy post 3 mp-ig marad meg az ember fejében. vagy 6. vagy 9. ááá, inkább 3. vhogy be kell vésni a számunkat. és itt jön, hogy fasza legyen az a refrén, mert a kutyát nem fogja érdekelni. (keressünk rá a marketing 27-es szabályára)
  • a google+ is ugyanez. sőt, azt még legalább megtalálja a google keresés is. tehát, ha vkinek mond vmit a SEO, akkor okosan fog fogalmazni a G+-on;)
  • a szakmai honlapokon a regisztráció kötelező. azért veszítsünk el leendő hallgatót, mert pont azon az egy oldalon nem voltunk fenn, ahol ő keresett? könnyelműség.
  • és akkor ezzel nagyjából meg is vagyunk. tudunk koncertezni, lásson mindenki, fenn vagyunk a neten, megtalál mindenki. akkor elvileg kész. francokat van kész. rádiók, ruhaboltok, zeneboltok, mutter kocsija, mindent teleszórni. persze, hogy ne felesleges köröket fussunk, azért gondoljuk át, hogy mi a szükséges:) ja és hogy a boltok úgyse teszik ki a plakátainkat, cd-inket, stb. hát nyomjunk a zsebükbe egy kis eurót. kiteszik.
Promotion (reklám)
  • általában ez szokta érdekelni a laikust, aki csak azt szeretné tudni, hogy hogy reklámozzon. tőle kérném, hogy akkor most újra menjen végig az előző 3 ponton.
  • koncertek: én személy szerint több csalódás után nem vagyok híve a nagyzenekarok előtti fellépéseknek, mert 1) nagyon drága, 2) nem jegyeznek meg. mindenki a főzenekarra vár, másnap már arra sem emlékeznek, hogy kik voltak azok, akik jó zenét játszanak...baszhatjuk. szóval én szakmai bulikat csinálnék. az első koncertjeinkre úgyse jön el kutya sem, mit veszíthetünk. kiküldenék postán vagy személyesen megkeresném a szakma nagyjait (szervező, kiadó, zenész) és névreszóló meghívót adnék a kezébe. valószínűleg nem jön el. de a fejében megmaradsz. aztán, amikor havonta csinálsz ilyen bulit és az 5. meghívót kapja a kezébe, már sztem eljön, már csak azért is, mert kíváncsi, kik ezek a pöcsök, akik nem hagyják békén. ők eladók, díjazni fogják a nem szokványos igyekezetet. DE legyen célunk, hogy mit akarunk ezektől az emberektől. NEM azt, hogy futtassanak fel!!! de egy rádióba bejutást egy számmal 1 hónapig napi 3x megjelenéssel ingyen, már inkább. vagy egy nagyobb buliba bejutást, közreműködést a lemezükön, akármi. VISZONT konkrét kérések legyenek. a futtassanak fel az konkrét? mikor futtasson fel? hogyan? mennyiből? mennyiért? mennyit fizetsz? milyen hangszerrel? milyen lesz az öltözet? stb...
  • a netes megjelenést az előbb letárgyaltuk. csapatni kell folyamatosan, mert a fb-memória nagyon rövid. aztán mi lesz, ha un? letilt? ugyanmááár, annál azért kíváncsibb rátok, minthogy letiltson. sztem a fészbúkozók 3/4-e nem is tudja, hogy hogyan kell vkit letiltani.
  • offline megjelenés: matrica, szórólap, szórólap-együttműködés (egyik oldalon ti, másikon ők), mi a setlistet is szórólapnak használjuk. mert a lényeg, hogy minél többször szeme elé kerüljünk ugyanannak az ember, célcsoportnak, baráti társaságnak, stb. miért is kell ez? mert mindenhol vannak ún. véleményvezérek. ezek azok a nagypofájú pöcsök, akik mindig hangosabbak mindenkinél és mindenkinél jobban tudnak mindent. ezeket ugye általában kiröhögjük, nem szeretjük, de egy előnyük van: helyettünk dolgoznak, amikor rólunk beszélnek és nagyobb köröket érnek el, de legalább 1 embert. szóval ezeket érdemes elkapni. az Aljas Kúszóbab zenekaros MLM-tevékenységéről (piramisjáték) inkább nem beszélnék, mert vmikor tükörbe is kell néznünk majd.
  • a plakátszerkesztésről már írtam korábban, ami bár nem ezekre a plakátokra volt kihegyezve, de pár hasznos van benne.
  • fú de ki fogok felejteni vmit...mit is csinálnék még? hááát, inkább magyar projektet. azért fizet az Artisjus, aztán ha ebben a munkában van egy kis lélegzetvételünk, akkor meglehet próbálni külföldi projektet úgy, hogy a stúdióban a felvételezéskor angolul is felénekeljük a lemezt. ne kelljen már visszamenni később.
  • apropó Artisjus! SZIR! mindent bejelenteni ééés youtube orrba-szájba. azért fizet. zenegépekbe, rádiókba bekerülni (pár euró a zsebbe)! ezt úgy hívják, hogy szellemi termék nyilvános sugárzása. bár ez csak közvetve promo.
  • a cikkeket már mondtam? nem. 3 sláger => 3-6 hónapra témát ad (csak kreatívan!) => 3-6 hónapig lehet témákkal/hírekkel/cikkekkel/interjúval basztatni az összes szakmai blogot, oldalt, újságot, rádiót. ha írnak rólatok, máris van újra híred a fészbúkra és ez generálódik. csak csinálni kell.
  • na cigerettázom egyet.
  • hát végülis facebook, google fizetett hirdetések. bár sztem egy picit mostanra impotensek lettek. mindig ott kell híresztelni, ahol nincsenek mások.
  • linkcserék mindenkivel.
Most felmerül gondolom a kérdés, ha ennyire (hogy is mondják?) gizdának;) érzem magam, akkor miért nincs a blognak 800 000 000 lájkja.
nem tudom mi jött le az előző írásokból munkamennyiség szempontjából. én úgy érzem, hogy nagyon sok. tehát azért nincs 800 000 000 lájkja a blogomnak, mert amiben nincs megtérülés, abba nem erőltetek jelentős energiát. helyette van olyan dolog, amiben pedig van megtérülés, azzal kell foglalkozni.
most mondhatod, hogy zsidó vagyok, meg pénzéhes, de ha el kell adnom a laptopot, hogy tudjak enni vmit, mert annyira Teréz anya vagyok, akkor te sem fogod olvasgatni tovább az ingyenes írásaimat az interneten:)

Ott még el szokott bukni a reklámozás, hogy azt hisszük, hogy ha kitettünk egy matricát egy budira, akkor már egyből 100-an bejönnek a koncertre. vagy ha van 300 lájkunk. mondjuk úgy, hogy a fentiek minden szarukkal együtt közösen hoznak eredményt. tehát dolgozzunk. sokszor és folyamatosan bombázni kell a népet azzal, amit kommunikálni akarunk. ha pálinkánk jelent meg, amit koncerten meg lehet kóstolni (azt a kurva Aha!-jelenség, heuréka!!!). na egy pillanat, eszembe jutott vmi. a lényeg, hogy akkor ezt kell kommunikálni mindenhol és nem mást!!!

mellesleg a Fankéák is promózták a Suhancos italt koncerteken, meg 1x hangosítottam egy zenekart, aki a buliján végigkínálta a közönséget Fütyülőssel. igazából mindegy mivel próbálkozunk. ha ettől megmaradunk az emberek fejében, hát menjen.