Van élet a közönyön túl?

Nagy dilemma úgy írni sok éves tanulásról és tapasztalatokról, hogy ne oldalak százait tegye ki:)
Biztos mindenki úgy van a saját szakmájával, hogy minden mindennel összefügg.

Na elég a nyavajgásból, kezdjük el vhonnan: Ezt a szakirodalom úgy hívja, hogy termékéletgörbe. Vagy termék életciklus görbe. Teljesen mindegy. Függőleges a bevétel, a vízszintes tengely az idő. Érdemes az alsót figyelni. (A képen nem látszik, igazából nem is fontos, de leírom a címszavakat: a mínusz oldal a kutatás, fejlesztés, piaci bevezetés. Később növekedés, érettség, értékcsökkenés, kihalás)

Látjuk mi történik? Be tudjuk helyettesíteni a saját helyzetünkbe? Próbaterem, hangszervásárlás, tanár kifizetése, stúdió, stb.? És amikor minden megvan, beléphetünk a piacra. Arról majd kicsit máskor...

Biztos vagyok benne, hogy sokan felhördülnek, hogy mekkora baromság ez, nem is a zenekarokra van kitalálva, mert itt soha nem lehet profitot szerezni ebből.

Az egész mai bejegyzésben csak kettőt szeretnék kérdezni:
1) Vannak olyan zenekarok, akik profitálnak Magyarországon a zenélésből?
2) Azok, akik profitálnak a zenélésből...vajon kihagyták az első lépést? Vagy csak megelégszik annyival a lelkünk, hogy "áhhh, nekik könnyű"?

A Te zenekarodnak a görbéje hogy mutat vajon ehhez képest? Nekem van egy tippem. Nem megy a vízszintes tengely fölé? Te mennyi időt szántál tervezésre? Megvolt a tudás a fejlesztési időszakban? Sose késő elkezdeni "megújítani" a menedzsmentünket. Elvileg a nagycégek tulajdonosai 7 évente leváltják a komplett menedzsmentet.

Milyen esélyekkel csajozunk koncert után?

>> Figyelem, hímsoviniszta bejegyzés! <<

Saját szempontomból nulla. De én mondjuk én ehhez a témához lúzer is vagyok egyes nagybak rokkzenészekhez képest. Mit kell pakolnia egy énekesnek...?

Küldtem kölökkoromban a helyi fúvós zenekarban, de se koncertek után, se zenei táborban nem volt semmi. Akkor 12 körül lehettem. Olyat viszont hallottam, hogy egy klarinétos srác közös nevezőre jutott egy klarinétos lánnyal. Azt hozzá kell mondjuk tenni, hogy ők már öregdiákként mentek el a kicsik közé és azért ehhez az attrakcióhoz kellett 6-8 év.

Ellenben van egy húszon felüli (csak hogy témába vágódjon) rokkzenész ismerősöm (természetesen nem dobos...), akinek állítólag menekülnie kellett már vadmacska elől, aki letámadta a budiban. Azt hiszem azzal bújt ki a felelősség alól, hogy melegnek vallotta magát. Najó, ez szép volt tőle, mert meg akarta óvni az akkor friss kapcsolatát! Hát nem aranyosss?

A magam kis popzenés 10+ éves pályafutásom alatt egy lányt sem vittem sehova koncert után. Amikor igen, az nem koncert után volt. Tehát még soha nem jöttek oda buli után lányok azzal, hogy "baszott szexuálisan doboltál, tegyél magadévá!".
Na persze olyan történt, hogy egy estére esett egy koncert meg egy kiadós (fogalmazhatok így?) dugás, dehát az semmiképpen sem fér bele a fenti példába.

Ettől függetlenül biztos megvannak azok az aranyfaszú sorstársaim, akik bekokainozott ribikkel ébrednek és naponta kétszer, de ők tuti repperek vagy rokkerek. Ja igen, az előbbi alanynak is volt pirszing a szájában, meg félrefésült haja;)

Mint utaltam, kerülendő a dobolás és egyáltalán nem szabad pankban utazni!

Mitől jó ma egy zenekar Magyarországon?

Tényleg, mitől?
Találkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy "Úristen, erre a fosra hogy képesek ennyien elmenni?" vagy a "Ki tudja meghallgatni ezt a szart?" oder "Nagymutterom jobban eljátssza, tököm".
És mégis ők folynak a csapból? Nekik van "sikerük"?

Azért legyen kerek, ehhez még hozzácsapnám, hogy milyen sikerük van? Jól keresnek a zenéléssel? Jól érzik magukat, mert bár bevétel nincs, de 1000 ember előtt játszhatnak? Esetleg szép helyekre jutottak el kis ráfizetéssel?

Hogy is szokták mondani: Relatív?, Embere válogatja?
Szóval a magam szempontjából a fenti kérdéseket erősen szubjektívnek találom, úgyhogy azokra nem tudom a választ.

Azt viszont tudom, hogy tőlem általában azt kérdezték olyanok, akikkel együttműködtem, hogy
1) hány lájkotok van fészbúkon?
2) ebből mennyi jön el koncertre? milyen az aktivitásuk a FB-on?

Az én szemszögemből pedig azt kérdezném meg egy zenekartól:
1) van menedzsere és kommunikációs embere (sajtósa) a zenekarnak?
2) ők napi hány órát foglalkoznak a posztjukkal?
3) akik nem ezek a csapatban, azok tisztában vannak vele, hogy nem rajtuk fog múlni a közönség nagysága?

+1 ezekkel a pozíciókkal egyenesen arányos az arcok mérete?
Egyetértünk, hogy néhány rosszul kezelt helyzet sokat tud ártani a menedzsment munkájának (amíg nem sztár az ember)? ;)