2020. július 30., csütörtök

Korona vírus VS Marketing a zenei téren

Nem gondoltam volna, hogy valaha írok még erre a blogra, azt hittem mindent leírtam és eddig a vírus miatti változások sem nagyon vittek rá, hogy bármiről ki kéne nyitnom a számat a koncertek VS vírus viadalban. De most, a mai nap egy holtpont. Az összes zenei portál és előadó a kormányinfó hírére reagál. Sajnálkoznak, aggódnak, kicsit próbálnak pozitívak lenni és azt a riadalmat érzem a szavaikban, videóikban, mint aki alól kihúzták a talajt. És hát... Vegyük szemügyre, hogy mit érezhetnek gazdaságilag és milyen lehetőségeik vannak. Spoiler: lényeg a végén, de eleje nélkül nem ér semmit :D


1) Bullshit hegyek. Ne haragudjatok kedves zenészek, de a live-jaitokban szívbillentyűig nyaltok a közönségeteknek, meg picsogtok. Mi ezzel a cél? Az erőltetett kapcsolattartás? Vagy hogy tényleg őszintén elsírjátok vkinek, hogy jajj de rossz nektek? Esetleg kell egy kis alapozás a későbbi Patreon-kampányhoz?

2) Ha kitaláltuk, hogy miért is gügyögünk a közönségnek, ugyanúgy, mint a szülők a kisgyereknek, akkor egy lélegzetvétel után gondolkozzunk el, hogy mit is érünk ezzel?
Pont azt, amit a külső szemlélő vagy a kisgyerek, amikor gügyögnek neki. Semmi és/vagy szánalom. Nem kell, nincs információtartalma, de legalább gáz is.

3) Itt az információtartalmon van a hangsúly. Ti most sokkban vagytok, nem dől a lé. Eddig sem dőlt úgy, mint nyugati nagyjainknak, de most viszont elgondolkoztál, hogy banyek, ha anno elvégeztem volna az asztalosit... Halkan hozzáteszem, hogy amikor pályakezdőként nekiálltam az építési menedzsmentnek szaros 50-80ezer forintért, pikkpakk elvégeztem diploma után egy villanyszerelőit, mert hát ez azért így mégsem frankó haver :) így tett egy kedves ismerősöm is a pénzügyes vagy közgazdász diplomájával, csak ő masszőr lett. A teljesség kedvéért, mindketten adóztunk a gyakorlatszerzés oltárán, ami néha nem volt kellemes diplomás fejjel, de határozottan hasznos. Nekem új irányba terelte az életem az tuti. Na mindegy is, persze azóta konszolidálódtak a fizetéseink és szakma is pörög, nincs ok panaszra.
Visszakanyarodva: szóval információtartalom. Te sem tudod, hogy mi lesz most. Oké, elképzeléseitek vannak, azt látom, de ha lenne mögötti üzleti terv is, akkor sztem más lenne a hangnemetek. Szóval kérjeketek fel egy gazdászt és számoltassátok ki vele, hogy mennyi lesz az annyi. Kell-e izgulni vagy nem. Tudooom, tudjátok ti ezeket a számokat, hiszen ezer éve csináljátok. Sztem nem tudjátok. Csak a kiesés oldalt. De a bevételt még becsülni sem. Pedig van ott bevételi oldal is. És itt jön az aggódás.

4) Oké, a zenészeinket már kirúgtuk vagy amúgyis teljesítménybérben voltak. Nincs koncert, nincs kiadás, nincs probléma. De azért ez mégsem ilyen egyszerű, ugye? Igen. Az évek óta tartó kapcsolatot nem lehet egy tollvonással elintézni. Vagyis ami azt illeti: de lehet :D ha meg ilyenek vagyunk, akkor úgyis mindegy a lelkiismeret. Rosszul fogalmaztam. Ha a zenekar üzleti alapon működik és a zenészeket is így kezeli, tisztán, munkakapcsolatban, akkor az egy kérdésmentes ügy. Speciel én a tiszta kereteket favorizálom ott, ahol pénz van. Ha meg nincs munkakapcsolat, meg bejelentett dolgok, akkor meg farkastörvények uralkodnak, ahol az erősebb kutya baszik. Mondhatni. Legalábbis szabályokból van a legkevesebb. [tudnék inni egy dobozos mangós fantát...]

5) Mostmár alakulunk a lényeg felé. A bevételünk most kiesett, mert nem jön a gázsi. Esetleg tudunk reklámkampányokban szerepelni, kicsit drágábban elvállalni 1-2 bulit, van online bevételünk. De ha ezek olyan jól fizetnének, akkor nem lenne az a riadalom mindenki arcán. Szóval a bevétel. Őszintén sajnálatosnak tartom, hogy egy profi zenész képtelen értelmesen megélni, miközben több ezer fős bulikat csinál. Oké, hogy nem naponta, de egy évben párszor tuti. Ha csak 3000 Ft a beugró és eljönnek 1000en, az bruttó 3 misi. Értem én, hogy mindenféle kiadások, meg az nem csak az övé. Dehát nem csak ezren mennek el, legalább negyed évente csinál egy ilyen bulit vhol, fesztiválok, kisbulik kispénzért. Nem értem, hogy azért ebből a bevételből csak lehetne csorgatni vmennyit egy brendbe, ami nem a szelf-brend, merthát azt látom, hogy ezeket az arcokat nem látom szembe jönni a multiplakátokon, meg a Vogue-ban. Talán egyszer. Most a nyilvános megjelenésekről a balatoni reggeli műsorban, meg a főzős műsorban, azt hagyjuk. Még mindig úgy gondolkodunk, hogy az kell a szelfbrendem erősítéséhez. Erősítéséhez? Tehát akkor még mégsem vagyok sztár? Vagy ha ezekért a megjelenésekért zsíros dódót kérnék, akkor inkább hívják a harmonikást? Nevezzük nevén, csak a riadalom az arcokon miatt én azt látom, hogy nincs f-e-d-e-z-e-t a munkájuk mögött. Ami para. Tudom, hogy Magyarország lakosságának nagyobb része 1-2 hónapot nem húzna ki a félretett lóvéiból, de lássuk be, itt ún. Sztárokról beszélünk. Ünnepelt, sokak által nézett és követett sztárokról. Ez baj. Viszont egy nagyon nagy előnyük van, az pedig a közönségük. Minden márkaépítés így kezdődik. Szerezz közönséget. Hát nekik van. Miért csak arra használják, hogy elmenjenek a bulikra belépőért? Miért nem aktivizálják őket szinte bármire, hiszen lássuk be, a mindenkori közönség bálványimádó, bármit elhisz az áhított kedvencének. Helyesbítek: itt inkább a mainstream fellépőkre gondoltam, akiket a nagyobb tömegek követnek.

6) Becsüljük meg a közönségünket. Itt nem arra gondolok, hogy mindenkivel egyesével kell beszélni, hiszen akkor mikor dolgozunk? :) 1 év az 525 600 perc, ha nem szökőév. Ha csak mindenkivel 10 percet beszélünk, mert ugye 10 percet illik, az 52 560 ember. Láttunk már zenekart, akinek 52ezer like-ja volt? Jaham. Tehát megegyezhetünk, hogy erre nem feltétlenül van idő, bár szép gesztus, dehát akkor mikor dolgozunk, mikor írnak új számokat, mikor koncerteznek, stb.
Szóval becsüljük meg azzal a közönségünket, hogy őszintén beszélünk velük: "Kedves Közönség, szarban a haza. Mint tudjátok, nincs buli, nincs bevétel. Mi is pénzből élünk, hiszen az a főállásunk, hogy zenét írunk és titeket szórakoztatunk. Ha nem így lenne, akkor nem látnátok és hallanátok ennyit minket. Nos, most amikor ezt konkrétan nem csinálhatjuk, nincs bevétel, el kell mennünk dolgozni, legalábbis csinálni vmit, ami pénz termel, mert ennünk kell, ha legközelebb is látni akartok. Igen-igen, szervezhetünk kis bulikat, de a mi produkciónkat azért szeretitek, mert látványos, profi és ezt csak akkor tudjuk adni nektek, hogy nagy és drága helyen, drága technikával és sok megfizetett emberrel csináljuk. Ha buli nem lehet, hát új, járatlan utakra kell tévednünk, amiket nem ismerünk. Jelenleg nincs bevételünk, hiszen nem lehet bulikat csinálni, de ki fogunk találni olyan szórakoztató dolgokat, amik biztos tetszeni fognak, mint például betekintés az életünkbe, egy próbába, hogy a szaxofonos hogy gyakorol és milyen technikákat használ arra, hogy fejlessze magát, oktató videókat nézhettek tőlünk, stbstbstb, ezt viszont egy fizetős oldalon keresztül tehetitek meg, légyszilégyszilégyszi támogassatok."
Na most ezen a ponton kiderülne, hogy a közönség nagyrésze passzív, ugyanis azért like-olták be, mert minden szart be kellett lájkolni, ezt már hallották egyszer, persze lájk. Ahogy látjuk anyáinkon is, hogy minden szart megesznek a facebookról, sajnos kellő elővigyázatosság nélkül. Passzív, mert az életbe nem menne el egy koncertre, csak amikor évente egyszer eljön a zenekar a falunapra. Ott vagy ingyen fogyasztja a zenét vagy "bérletet" vesz egész napra/hétvégére. Innen a lótyi pedig a zenekarnak bizony a gázsiból jön. Na, hát ezt a bevételt kell kreatívan beszerezni, falunapok hiányában. Sajnos kicsit beszűkültek a világ lehetőségei, kevesebb pénzt költünk mindenre. Vicces, a járvány alatt olvastam egy ?mondást?, vhogy így szólt: most, hogy az ember nem költ felesleges dolgokra, csődben van a világ :) természetesen túlzó kijelentés, mert miért ne utazhatnánk, miért ne járhatnánk szórakozni, azért a civilizált világnak is megvannak az előnyei és lássuk be, azért jól érezzük tőle magunkat. Ami jót tesz az egészségnek :)
Szóval lassan megszokjuk, hogy a tartalomért fizetni kell. És hogy a lájk egy elég csalóka mérőszám :) és hogy ami eddig bejött (teljesítmény a bevételért) a zenekaroknak, az már kevés. És lassan el kell fogadniuk a reklámbevételeket :)
Hogy miből csináljanak pénzt? Még mindig azt mondom, hogy vegyenek példát nyugati társaikról, hogy ők mit és hogyan csinálnak, illetve olvasgatni az erről szóló nyugati okosításokat. De már az is sokmindent elárul, ha megnézzük európai országok, ismétlem európai országok közepesen nagyobb zenekarainak turnévideóit és bepillantást nyerhetünk a közösségépítés praktikáiba.

7) Közösségépítés. Igen ez lesz az, ami pénzt fog termelni. Ennek a közösségnek fogtok sokmindent, de leginkább fizetett tartalmat eladni a főzőműsortól kezdve a bensőséges turnévideókig. Ja, nincs koncert, azért csak csináltok bármit ezalatt az idő alatt. Ha nincs ötletetek, kérdezzetek meg itt: akos.makovics@gmail.com (igen-igen, arra sem vettem a fáradtságot, hogy domaint vagy legalább egy gmail-es címet csináljak magamnak. Nem túl marketinges. Hát, még mindig nem várok bevételt ettől a blogtól, úgyhogy bocs, de marad a fapados, száraz információtartalom :)).

Köszönöm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése